Az Erdők ízei gourmet vacsoraestről

Májusban részt vettünk már egy gourmet-vacsorán, ami nagyon elnyerte tetszésünket, ezért ennek sikerén felbuzdulva barátainkkal újra beneveztünk a Régimozi Étterem szervezésében egy gourmet vacsorára. 

A szervezők célja az volt, hogy a bennünk élő gyermek előbújjon, mint „Az Erdő íze” mesében Boróka bátyó, Bodza és a többi erdei manó, akik finom csemegékkel, lekvárokkal, szörpökkel, ételekkel látják el az emberek Nagy-piacát. Ahhoz, hogy ez a mese valósággá váljon, a Régimozi Étterem mindent megtett. 

"Valahol a Mecsek rengetegének közepén, de az is megeshet, hogy valamelyik csücskében (talán éppen az észak-keleti szegletén), létezett egy pirinyó falucska, melyet valamikor manók népesítettek be. Zölderdőfalván mostanság csak három szem manóka éldegélt, akik idejük javarészét azzal töltötték, hogy az ódon, kissé elavult gyárukban mindenféle finomságot készítettek.

A manók közül Borostyán Apó volt a legidősebb - mondhatnánk úgy is, hogy az igazgató -, ő irányította a munkát. A két manó-inas, Boróka Bátyó kisöccsével, Bodzával pedig hűen követte minden utasítását. Nagy ritkán, ha valamire még Borostyán tudományából sem futotta, vagy a féltve őrzött Manó-könyvben sem találtak rá utalást, az erdei forrás jó tündére, Harmatcsepp segítette ki őket. A sűrűben lakó állatkák pedig állandóan ott nyüzsögtek a manók körül. Hol segítették őket, hol útban voltak. Kora tavasztól késő őszig bezárólag folyt a munka, hogy a szörpgyárban elkészült málnákat, lekvárokat, teákat és minden más finomságot Csigavér, a manók fuvarosa majd elszállíthassa az emberek Nagy-piacára, hogy ott aztán jó pénzért túladjon rakományán.

Ez azonban, valamilyen oknál fogva sohasem történt meg. Az a rakomány mindenesetben a kamra polcán maradt. Hogy valóban így esett-e meg, nem tudni, bár igaz lehet.

Legalábbis, az erdő népe ezt beszélte, széltében-hosszában a nagy rengetegnek."

Az étterem ajánlata egészséges, zsírszegény, sok fehérjét tartalmazó, rostban gazdag vadhúsokból és erdei gombákból, zöldségekből, gyümölcsökből álló menüsor volt, amely hazai borokból álló párosítással került terítékre. 

A menüsorhoz megfelelő borok próbafőzés után kerültek kiválasztásra, Nagy Zita borblogtulajdonos közreműködésével.

A menüsor a következő volt:

Szalonna köntösbe bújtatott vadpástétom tökmagolajos zöldsalátával és pirított tökmaggal

Kertész Családi Pincészet, Etyek - Pinot Noir 2009

œ

Ehhez a fogáshoz nagyon illett a vargányás kenyér, és a frissen sajtolt tökmagolaj íze.

Fácánerőleves borókás galuskával

Bussay Borászat, Csörnyeföld – Esküvé 2011 (olaszrizling, rajnai rizling)

Ezt a levest sajnos nem fényképeztem le, pedig gyönyörűen átlátszó volt, pont olyan, mint amilyennek lennie kell egy erőlevesnek, és galuskák erőteljes borókaíze igazán különleges volt.



Vargányafelfújt tejszínes-zöldséges szarvasraguval

Borbély Családi Pincészet, Badacsonytomaj – Kőmagas 2011 (rajnai rizling)

œEbben a fogásban lehetett igazán "összekóstolni" a vargánya és a vad ízét, amelyet a tejszín lággyá tett. 

Szeder sorbet

Kertész Családi Pincészet - Carla nyers pezsgő

œ

Ez a sorbet hivatott az egyes fogásokat "szétválasztani", a küldetése jelentem, sikeres volt!

„Pofa be!” –avagy Szaftos vargányás vadmalacarc "Makacs nyakas" - avagy Szaftos vargányás vadmalacnyak

kerti zöldségekkel és sütőtökös pöcsmácsikkal

Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet - Montenuovo Cuvée 2008

(cabernet franc, merlot, syrah, zweigelt)

œ

Ennél a fogásnál az eredeti menüsor módosítását az indokolta, hogy ebben az évszakban nehezen beszerezhető a vadmalacnak az arca.  

„Könnyített” csokoládéfelfújt málnaraguval

Vylyan Pinot Noir 2008

A csokoládé és a málna együtt - nagyon ütős! 

Köszönet a Régimozi Étteremnek a finom ételekért, a Borgőz blognak az ételekhez kínált finom borokért!

Kakaós kalács

Korábban sütöttem már mazsolás kalácsot, viszont a ma sütött kakaós kalács sokkal jobb, sokkal szebb, sokkal finomabb lett. A receptet egy kedves barátom édesanyja diktálta a fiának, aki szó szerint le is írta, hogy mit kell tennem, hogy az én kalácsom is olyan mutatós, lágy és finom legyen. 

Itt osztanám meg a receptet az én olvasatomban:

Hozzávalók:

• 75 dkg liszt
• 6 dl tej
• 1 tojás
• 5 dkg élesztő
• 1 kk só
• 1 púpos evőkanál fagyott zsír 
• 2 kanál kakaópor 

1.) A lisztet a tálba helyezzük, hozzákeverjük a sót.

2.) Kb. 3 dl tejbe egy kanál cukrot teszünk, majd hozzátesszük az élesztőt és egy kis lisztet.

3.) Várunk, amíg elkezd kifutni az edényből a kovász.

4.) Ezután a liszthez keverjük a kovászt, a tojást, a maradék tejet és legvégén a zsírt.

5.) Dagasztunk, majd ketté vesszük a tésztát, és az egyik feléhez 2 kanál kakaót keverünk.

6.) Addig dagasztjuk a kétféle tésztát, amíg az el nem válik az edény falától.

7.) Legalább egy órát kelni hagyjuk.

8.) Kisodorjuk először a fehér tésztát, majd rá a kakaósat, és feltekerjük.

9.) A tetejét felvert tojással megkenjük.

10.) 150 fokon barnulásig sütjük.

Új helyen, új formában

Légy üdvözölve az új bloghelyen, nézz körül nálam!

A gyermekintézmények dicsérete

Hosszú volt a nyár, bár, egy pillanatnak tűnik, ahogy visszagondolok rá, viszont a három gyerekkel voltak azért élményeim itthon,  és ha a bölcsődére vagy az óvodára gondoltam a kritikus pillanatokban, mindig az jutott eszembe, - amellett, hogy vágtam már a centit, hogy mikor lesz szeptember - hogy áldás szálljon valamennyi gondozónő és óvónő fejére!

Tekerem, forgatom...

Nemrég még arról számoltam be, hogy Ágoston fiamnak szeparációs szorongása van, és esténként úgy kell levakarni magamról krumplihámozóval. Ez a szorongás a nyáron jóval alábbhagyott, de idegenek - vagy nem naponta látott ismerősök - között abban nyilvánult meg, hogy Ágoston belémcsimpaszkodott, markolta a nadrágom szárát vagy a szoknyámat. (Sokszor volt rá példa, hogy úgy főztem, hogy ikergyermekeim kétoldalról csimpaszkodtak belém.) Jelentem ez a szorongásos, vagy anyafüggő állapot egy hónap bölcsibe (családi napközi) járással gyökeresen megváltozott.

Ágoston

Az a fiú, aki az első beszoktatási hét napi másfél óráját szinte végigsírta anyát keresve, most vígan és felszabadultan, nagyfiú módjára egésznapos bölcsődés lett. Visszafogott szerény személyisége látványos változáson esett át, bátran viselkedik a nagyobbacska társaival sőt, akár tettlegességig is fajul merészsége, ami lökdösődésben és akár verekedésben is megnyilvánul. Nyilvánvalóan ennek nem kellene annyira örülnöm, viszont az a tény, hogy az én, inkább visszahúzódónak mondható fiamból a közösséghez való alkalmazkodás előhozta a bátrabbik énjét, sokkal inkább elégedetté tesz, mintha magába roskadva egy sarokban ülne szerénykedve. Nem véletlen, hogy az intelligencia egyik fokmérője is az, hogy mennyire és hogyan tudunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és ebben mennyire leszünk sikeresek. Ez a változáshoz való alkalmazkodás vitte előre az evolúciós fejlődést is. :)  Hiába, aki táltosnak született... hm...

Úgy érzem, Ágoston tökéletesen vette a bölcsődébe kerülésével kapcsolatban az akadályokat, amióta oda jár sokkal jobb az étvágya is, és sokkal érthetőbben kifejezi (elmutogatva az étkezési helyhez vezet) igényét. Nemtetszését is érthetően ki tudja fejezni, olyan szinten veri ki a kezemből a felé nyújtott poharat, hogy igazolva látom a műanyag poharak beszerzésének szükségességét. Ha pedig valamely, számára felkínált étel minőségével nincs megelégedve, úgy azt egyszerűen kilapátolja a járólapra, és teljesen elégedetten mondja, hogy "ne... ne...". Ezért amint elkezdi a kilapátolást a járólapra elveszem előle az ételt, megtörlöm a száját, és kiveszem az etetőszékből.

Nórika

Nórikát nem féltettem a bölcsődébe kerüléstől, ő sokkal inkább közösségi gyereknek számít, mint Ágoston. Nórikát már az első beszoktatási napon ott lehetett volna hagyni hosszabb időre is, sőt, úgy kellett neki könyörögni, hogy ugyan már szíveskedjen lependerülni arról a motorról, hogy mehessünk haza. Olyan gyorsan megtanult motorozni a bölcsiben - igaz, már előtte is tudott - hogy ember legyen a talpán, aki tud utána futni. (Ágoston inkább bébitaxizik, de ő is határozottan gyorsul már...) Örömömre szolgál az is, hogy a bölcsiben még nem jelezték, hogy más gyereket megharapott volna, sőt, Ágostonon is egyre ritkábban fedezem fel Nórika fogsorlenyomatát, pedig volt idő, amikor az esti fürdetésnél négy nagy harapásnyom is volt Ágostonon, sőt, Blankát is megharapta már lila foltosra, dacára a köztük lévő kétévnyi korkülönbségnek. 

Blanka

Blanka legnagyobb problémáját az óvodakezdéssel az jelentette, hogy újra kiscsoportos lett, ugyanis ő évvesztes, és négy évig fogja koptatni az óvodai székét. Azzal természetesen én is tisztában voltam, hogy négy évig fog odajárni, de úgy gondoltam, hogy idén szeptemberben középsős lesz, utána meg kétszer nagycsoportos. Nos, tévedtem, és félretájékoztattam kiskorú gyermekem, aki a szeptemberi évkezdés első napján szembesült azzal a ténnyel, hogy megint kiscsoportos lett. Mivel Blanka ún. vegyes csoportba jár, én nem tulajdonítottam ennek a csoportosdinak túl nagy jelentőséget. Blanka igen. Valamiért Blanka már most is kikéri magának a "kislány" megnevezést, ehhez képest most több ovistársa felsőbb kasztba, középső csoportba lépett. Szerencsére a rugalmas óvónénik megengedik Blankának, hogy a középsősök asztalához üljön. 

Véleményem szerint nagyon sok múlik azon, hogy milyen intézménybe jár egy gyermek, milyen gondozónő, óvónő foglalkozik vele, és ebben nekünk óriási szerencsénk van. A hozzánk nagyon közel eső családi napköziben (bölcsi) és óvodában is nagyszerű, elhivatott pedagógusok dolgoznak. Áldás rájuk még százszor! :)

Töki pompos

Jelentem, megsütöttem a langalló, langali, kenyérlángos, magyar pizza vagy töki pompos néven futó kelt tésztát, és az eredménnyel nagyon elégedett vagyok. Egyáltalán nem száraz, sőt, inkább szaftosnak mondanám a tésztát, és meglehetősen fokhagymás az íze (nyilvánvalóan a tejfölbe kevert fokhagymától), de nagyon finom!

Köszönöm a receptet, Ildikó!