Az utóbbi hetek, hónapok sem teltek eseménytelenül életünkben, júniusban költöztünk Szepetnekre, azóta pörgés van folyamatosan.
Állíthatom, hogy a gyerekek beilleszkedése szinte zökkenőmentes volt annak ellenére, hogy szerettek Kiskanizsán lakni. Ehhez nagyban hozzájárult a házunkkal szemben található fagyizó, ahová már (fagyi-, jégkása, stb.) bérletet rendszeresítettünk nekik. A járdán való biciklizés és az udvaron, kertben való játszás is megy.
Beköltözésünk után közel egy hétig még zajlott a festés, nem volt egyszerű az élet:
Mindenki kivette a részét munkából:
A tereprendezés folyamatosan zajlik, néha egy vakond is előkerül:
A szepetneki falunap főzőversenyén baráti társaságunk vörösboros marhapörkölttel indult, ahol is a harmadik helyet szerezte meg a "Szepetneki beköltözők" csapata. Ezen a képen Ottó veszi át a nyereményünket:
A gyerekekkel együtt mi is élvezzük, hogy milyen jó dolgunk van Szepetneken, nagyon közel van a bolt, a húsbolt, pizzéria, a bank...
A változások főleg Blankát viselték meg, az első szepetneki áramkimaradásos, üvegcsörömpöléses vihar átélésekor a fejünkhöz vágta, hogy miért költöztünk el Kiskanizsáról. Másnap mondtuk neki, hogy Kiskanizsán sokkal nagyobb vihar volt, ott tűzfalakat, kéményeket döntött ki, de akkor már nem aggódott.
A vihar utáni képeken látható, hogy trambulin és a hintaágy gyakorlatilag használhatatlanná vált:*
* a biztosító csak az üvegkárt téríti... :)
Augusztus utolsó hetében eldöntöttük, hogy a gyerekek Szepetneken, helyben fognak óvodába, iskolába járni. Blanka öröme nem volt felhőtlen**, az ikrek viszont természetesen vették a váltással járó kihívásokat. Blanka pár nap után rájött, hogy jó helyre került, barátai, barátnői vannak már.
**drámai jelenetek zajlottak
Én még jelenleg szokom azt a kényelmi állapotot, hogy gyalog járok a munkahelyemre, gyalog viszem a gyerekeket oviba, iskolába, gyakorlatilag nem kell autóba ülnöm a munkahét három napján.
Persze Blankának megmaradt a heti három úszása, ahová azért el kell jutnia, az ikrek viszont helyben fognak fociedzésre járni. Ehhez külön bónusz, hogy már az oviban összeszedik őket három órakor, szervezetten mennek edzeni, majd négy órára kell értük menni a pályára.
Mindent összevetve nagyon jól érezzük magunkat Szepetneken, én szinte az első itt töltött hét után éreztem: "hazajöttem"... hiszen 1996. óta ez a második otthonom...
