Töltött háromszögek

Igen, én is megsütöttem a Facebook-on már egy ideje keringő recept szerint a töltött háromszögeket..

Íme az eredmény:

Nagyon finom lett!

Kényes téma

Nemrég olvastam, hogy a Facebook használata (önmagával való) elégedetlenségi érzést vált ki egyesekből, mivel például a sok drága, egzotikus helyen készült nyaralási képen pózoló ismerősök látványa szembesíti az egyént saját sorsával, mely szerint számára még a belföldi nyaralás lehetősége is elérhetetlenül távol van. Ugyanez vonatkozik a gyermekre vágyó házaspárokra, a sok cuki bébifotó valószínűleg sóvárgással tölti el őket. Nyilvánvaló, hogy a Facebook-ra az emberek legtöbbször a boldog pillanataikról készült képeket teszik fel, legalábbis ritka például a kedvenc háziállat teteme melletti gyászt ábrázoló fotó. Kicsit képmutató világban élünk, a rossz élethelyzetről, kellemetlenségekről általában nem posztolunk.

Pedig a gyereknevelés sem csak rózsaszín vattacukor, ahogy azt a Bezzeganyán is megírták már jó páran. Jelenleg éppen nagyobbik gyermekem éjszakai bepisilési problémáját próbáljuk megoldani...

Amit lehetett elolvasni a témában a neten, mi szinte mindent elolvastunk. Lényeg, hogy aggodalomra semmi ok, szinte teljesen normálisnak tekinthető, hogy a már szobatiszta hároméves gyerek egyszer csak éjszaka újra be-bepisil, szerezzünk be gumilepedőt (megtettük), és a probléma (többnyire) majd magától megoldódik. Számon kérni a gyereket nem szabad, mert számára is szégyenteljes, hogy bepisil. Az okok egy része szervi eredetű, a másik része lelki, viszont a kettőt érdemes elkülöníteni egymástól, vagyis inkább kizárni orvos segítségével a szervi bajt.

Túl vagyunk már egy steril pohárba pisilés utáni laborvizsgálaton, egy Sumetrolim szirup-kúrán, egy egyhetes Gentamicin-krém használaton, és jelenleg a - laboreredményt követő - Tyrosur-krém van soron.

Jó hír, hogy másfél hete (a gyógyszeres kezelést követően) megszűnt az éjszakai bepisilés, jó esetben Blanka átalussza az éjszakát, rosszabb esetben felébreszt a bébiőrön keresztül, és közli, hogy pisilnie kell.

Amikor elkezdődött az éjszakai bepisilés, O. valahol (?) talált a neten egy ún. motivációs táblát, amely segíthet a probléma megoldásában. Azokon a napokon, amikor bepisilt éjszaka a gyermek, felhőcskét kap az adott nap, amikor pedig nem pisilt be napocskát. Ez - a kitalálója szerint - motiválhatja a gyereket, hogy csak napocskát szerezzen be - sűrű dicséretek közepette. O. neki is állt a motivációs tábla elkészítésének, bevallása szerint kb. 2.000.- Ft-ból kihozta, és a Blankának is tetszik, különösen a "Pinduj Pandujok" a tábla szélén.

Mivel a motiválást csak 1-jén kezdjük, így korai lenne eredményekről beszámolni, mindenesetre biztató, hogy Blankának tetszik a tábla...

Gyerekülés három gyereknek

Régóta foglalkoztatott bennünket a probléma, hogy hogyan fér el egy viszonylag nagy autóba (Astra Combi) három gyerekülés egymás mellett. Mértünk, centiztünk, osztottunk, szoroztunk, de elméletileg sehogy. Hiányzott még pár centi a számításaink szerint. 

A Nagykanizsán fellelhető bababoltok választéka gyerekülés tekintetében is silánynak mondható, esély nem volt arra, hogy itt tudunk megfelelő gyerekülést venni. Én arra gondolni sem akartam (nem mertem), hogy ezért a "kis" problémáért le kellene cserélni az autónkat, de O. már autókereskedésekkel levelezett ez ügyben! Maradt még a Vatera vagy a bolhapiac, de túl nagy lett volna a kockázat mindkét esetben.

Szombaton felkerekedtünk a zalaegerszegi Brendon-ba és szemtelenül nagy választékot találtunk gyerekülésből. Oda is vittük a kis centinket, de mint minden más esetben, itt is a puding próbája az evés volt: az áruház vezetőjével együtt megragadtunk két gyerekülést és próbáltuk bepasszírozni a már meglévő Blanka ülés mellé. 

Jelentem, sikerrel jártunk, mivel az ülések kialakítása - szűkülés-szélesedés - pont úgy esett, hogy befért a Blanka ülése mellé a másik kettő. És még márkahűek is vagyunk, nálunk a Touragoo a nyerő!

A hisztiről

A minap olvastam Vida Ági kismamablogos tanulmányát a hisztiről, nem minden előzmény nélkül. Naponta teszem fel magamnak a kérdést, hogy hova tűnt az én édes, okos "nagylányom", aki három éves korára a dackorszak közepén találta magát, és még Ő maga sem tud mit kezdeni a helyzettel sokszor. A legapróbb dolgokon kitörhet a balhé, és ha ez a reggeli rutint szakítja meg, akkor nincs arra idő, hogy kivárjam, míg elül a vihar. Az "akarom - nem akarom" édes kettősét muszáj megszakítanom az öltözködéssel, az óvodába indulással. 

A tanulmány szerint ilyenkor nincs értelme észérvekkel hatni a gyermekre, mert se hall, se lát, ki kell várni, amíg magától abbahagyja. Csak a reggeli készülődésben erre nincs mód, ezért ma az egész, óvodába vezető úton ordított. Az első problémája az volt (amiért elkezdett sírni), hogy nem akar felöltözni, de amikor már elindultunk, rég meghaladtuk az eredeti problémát, ezért a szőlőzsírját kérte rajtam számon, amit otthon felejtettünk a nagy igyekezetben. A "kéjem a kenőcsömet" kántálása kitartott az óvodáig, ahová bemenni sem igen akart. Az óvodában gondolom a rutinos óvónők kezelték a helyzetet.

A tanulmány szerint a hisztis gyermek a belső feszültségét, ingerültségét vezeti le sokszor, ezért is állunk sokszor tehetetlenül vele szemben. Egy nagy ölelés ilyenkor sokat segíthet, mert a testközelség megnyugtatja a gyereket, de amikor éppen kapálózik a ruha felvétele ellen, tiltakozik minden ellen, még megölelni sem hagyná magát. 

A legjobb lenne megelőzni magát a hisztit, erre is vannak módszerek, de amikor már kitört a balhé majdnem mindegy mit csinál a szülő, vagyis az a legjobb amit tehet, hogy nem csinál semmit.

Az "Így szerettek ők" - marketing-jelenségről

Még tavaly novemberben írtam  Nyáry Krisztián: Így szerettek ők című könyvéről, most mégis újra késztetést érzek arra, hogy írjak erről a marketingtechnikailag zseniális jelenségről. Nyáry Krisztián több, vele készült interjúban is nyilatkozta, hogy nem szándékosan jutott el a célközönségéig, hiszen egy-két barátoknak szánt bejegyzésből született a könyv maga is - a síelésről keresett a neten képet, és pont Radnótiékról talált egyet... 

 

Visszatérve a marketingre még - bevallása szerint - maga Nyáry Krisztián is elcsodálkozott a téma népszerűségén, holott az Ő jelenlegi munkaköre kommunikációs tanácsadó, tehát látott már karón varjút. 

Mégis mi lehet az oka annak, hogy ezeket a bejegyzéseket önként is dalolva osztják meg több százan?  

Nem csak like-olásról van szó, nem. Valljuk be, hogy a mai világban - akár pénzre is leosztva - egy megosztás száz like-ot is tud érni, pontosan az ész nélkül like-olgatók miatt. 

Egy marketinges szakembertől hallottam, hogy manapság, aki mértékadó szeretne lenni a Facebook-on, az kommentel és megoszt, a like már-már (amerikai) felszínességre vallhat, főleg, ha túlzásba viszi az ember. És itt  nemcsak az a különbség, hogy like-olni egy kattintás, megosztani két kattintás (ha nem kommentelsz még hozzá pluszban).

A Facebook-on pedig mindenki figyeli a másikat, a barátot, a főnököt, a szomszédot, a távoli rokont, és beindul az ún. copy effektus, ha annak az embernek tetszett, akire én valamilyen szempontból felnézek, akkor nekem is tetszik, én is megosztom (copy-copy). "Hadd lássa a világ, hogy én milyen széles érdeklődésű ember vagyok!" És itt viszonylag hosszabb terjedelmű bejegyzésekről beszélünk, amit nem lehet csak úgy átfutni, mert igenis érdemes végigolvasni.(Aki nem olvassa/olvasta végig, annak úgy kell.)

Az emberek minőségi írások iránti igénye is megalapozza ezeknek a posztoknak a létjogosultságát, már, aki fogékony erre. A minőségnél nagyobb érv lehet az a magánéleti vonal, amely mögé tanáraink nem kalauzoltak el az irodalomórákon.Van-e izgalmasabb dolog megtudni valakiről, hogy meleg? Esetünkben Diósi Ödönről, - aki Léda férje volt - hullott le a lepel, megmagyarázva azt édes hármast, amelyben Ady, Léda és Diósi élt Párizsban. 

 A párkapcsolati történetek - főleg, ha megcsalt szeretőkről, múzsákról van szó - ismert emberek esetében nagy érdeklődésre tarthatnak számot, hiszen ma erről szólnak a bulvárhírek, ebből élnek a bulvár lapok. Nem kortárs költők, írók magánéletét (is) megismerni a "hivatalos" verzión túl, apró betűs lábjegyzetben is érdemes. Nyáry Krisztián könyvét teljes egészében érdemes elolvasni, akinek van türelme, napi beosztással.

... És persze a fergeteges marketing-jelenségre nincs egzakt magyarázat,

Vargabéles

Aki szereti a finom, túrós és könnyen elkészíthető édességeket annak ajánlom ezt a receptet.

Hozzávalók:

1 csomag réteslap
30 dkg finommetélt
50 dkg túró
4 db tojás
10 dkg vaj
15 dkg porcukor
5 dkg mazsola
5 dl tejföl
1 csomag vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja

1.) A túrót elkeverem a tojások sárgájával, a vaníliás cukorral, a porcukorral, a tejföllel, a reszelt citrom héjával és a mazsolával.
2.) Felverem a tojások fehérjét.
3.) Kifőzöm a cérnametéltet.
4.) A masszához hozzáadom a lehűlt cérnametéltet és a tojások felvert habját.
5.) Egy magas tepsit megkenek az olvasztott vaj felével, majd belefektetem a réteslapot.
6.) Ráöntöm a masszát a réteslapra.
7.) A masszát lefedem a réteslappal.
8.) Olvasztott vajjal megkenem a felső réteslapot.
9.) 150 fokon pirosra sütöm.
Jó étvágyat!

Kisvárosi tömeggyilkosság azaz extra csokis muffin recept

Az áldozatokat már Karácsony előtt, jó ideje elrejtette a feltételezett elkövető, hogy hirtelen eltűnésük ne okozzon zavart terve lebonyolításában, így az előre megfontolt szándékot már nem kell különösebben bizonyítani.

Az elkövetés különösen kegyetlen módját választó elkövető az áldozatokat ruhájuktól megfosztotta, majd egy közös, üsthöz hasonló edényzetbe helyezte őket.

Nagy valószínűséggel akkor már nem mutattak életjeleket, amikor alájuk gyújtott, és "felolvasztotta" őket a forró gőz hatásával. Az áldozatok azonosítását megnehezíti az a körülmény, hogy szó szerint összeolvadtak...

Extra csokis muffin

Hozzávalók:

2,5 bögre finomliszt

1 csomag sütőpor

0,25 bögre kakaópor

1 teáskanál fahéj

10 dkg vaj

1 bögre barna cukor

1,5 bögre tej

1 tojás

és az összes megmaradt télapó figura :)

1.) Összekeverjük a lisztet, a sütőport, a kakaóport valamint a fahéjat.

2.) A vajat apró darabokra vágjuk, hozzáadjuk az eddigiekhez, amíg a keverék állágában el nem tűnik a vaj. 3.) A  tojást kikeverjük a tejjel.

4.) A csokikat gőz felett felolvasztjuk.

5.) A tejes masszát valamint az olvasztott csokit a liszthez öntjük, majd összekeverjük.

6.) A masszát muffin-sütőbe tesszük.

7.) 180 fokon kb. 20 perc alatt, alsó-felső sütésen készre sütjük.

Jó étvágyat!

Sas vagy csibe?

Ezt a történetet ma találtam az interneten ( https://www.facebook.com/gazdagmami?ref=ts&fref=ts), nagyon tanulságos...

Egyszer volt, hol nem volt. Volt egyszer egy szikla, s rajta egy sasfészek. A szikla alatt volt egy házikó, mellette egy kis udvaron élt egy tyúk. Egyszer csak nagy szél kerekedett, s a sasfészekből az egyik tojás legurult a kis udvarra a tyúkhoz. Az meglátja a tojást, hozzáteszi a sajátjai mellé, s kikelti. A tyúk azt hiszi, hogy csibét keltett ki, és a "csibe" egyre csak nő. Gyorsabban nő, mint a testvérei, s jár-kel az udvaron. Egész életében arra van nevelve, hogy magot kell felcsipkednie a talajról. Ha szerencséje lesz, kihúz a földből egy gilisztát. Arra van tanítva, hogy nem szabad a kerítésen kívül mennie, különben meg lesz büntetve. És ez így van rendjén, mert ez mindig is így volt. Így van a kis csirke (sas) nevelve...

A kis sas úgy is viselkedik, mint a többi csibe. Jár-kel az udvaron, szedegeti a magot. Egyszer, amint így kapirgál, felnéz az égre, s mit lát: egy óriási sast, amely csodálatosan repül.
A kis sas megszólal: „Gyönyörű lenne, ha én is tudnék ilyen csodálatosan repülni.”
A sas meghallja, s így szól hozzá: „Hiszen te repülhetsz.”
„Á, dehogy. Én még a kerítésen kívül sem mehetek. Magot kell kapirgálnom. Ha jól megy, kihúzok magamnak egy gilisztát és egyszer talán vasárnapi ebédként végzem majd. Így volt ez mindig.”
„De te repülhetsz. Legalábbis megpróbálhatod.”
„Hogyan?”
„Normálisan. Úgy, mint én. Próbáld meg. Lehet, hogy párszor lepottyansz. Lehet, hogy az elején nem sikerül. De legelőször is meg kell próbálnod.”
A beszélgetést meghallja a tyúkanyó, odaszalad és rákezd: „Ki látott már ilyet, hogy egy tyúk repüljön? Itt maradsz és kész.”
Szól hozzá a sas: „Próbáld meg. Amíg nem próbáltad meg, nem tudod, hogy sikerül-e.”
A tyúkanyó erre ezt mondja: „Itt maradsz. Nem mehetsz el az udvarról. Egész életedben azt magyaráztam, hogy te nem tudsz repülni. A kerítés mögé sem szabad menned!”
A kis sas egy darabig tétovázik, nem tudja, mitévő legyen. Odasereglenek hozzá a csibebarátai, akik végül meggyőzik arról, hogy nem képes repülni, és ezért ő meg sem próbálja.
A sasfióka ezek után az egész életét abba a tudatban éli le, hogy ő egy átlagos tyúk, akinek semmi keresnivalója nincs az égen a sasok között.

A tanulság:
"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz." (Mark Twain)

 

Újévi fánk és sült malac

Újév alkalmából fánkot sütöttem délelőtt, amelyre azért került itt-ott szalag is. :)

A fánk tésztáját a kenyérsütő géppel készítettem el, így igazán gyerekjáték volt utána kinyújtani, kiszaggatni.

A tészta receptje:

0,5 kg liszt
2 tojás sárgája
3 dl tej
5 dkg vaj
1 ek porcukor
1 cs. instant élesztő

Ebédre - szintén az Újév tiszteletére - pedig sült malachús készült.

Valahogy így:

A receptet innen loptam.