A Helping Hand projektről - Lehet-e az ADHD ajándék?

Van egy projekt, amelyben két termék kidolgozására kerül sor: 

Digitális kézikönyv a óvodapedagógusoknak (O1): módszertani iránymutatásokat ad az ADHD-s gyermekekkel foglalkozók számára. PDF formátumban lesz elérhető, négy nyelven (angol, magyar, szlovák, román). 

Digitális útmutató szülők számára (O2): tájékoztatást nyújt az ADHD felismeréséről és a mindennapi élet szervezésére vonatkozó iránymutatásokról, az ADHD kezeléséhez szükséges, megfelelő környezet kialakításához. PDF formátumban lesz elérhető, négy nyelven (angol, magyar, szlovák, román).

Az ADHD-s gyerekek ragyognak. Okosak, kíváncsiak, elevenek, cserfesek, őszinték, nagyon jó humorérzékük van, kreatívak, bátrak, szenvedélyesek.

Az ADHD gyerekek idegesítőek. Állandóan beszélnek, nem tudnak nyugton ülni, mindig kimondják, ami az eszükbe jut, mindig megteszik, ami az eszükbe jut, egy percig nem tudnak figyelni semmire. Kivéve persze a tévét.

Mennyivel jobb az első hozzáállás, ugye? Mennyivel könnyebb egy gyereket elfogadni így!

A pozitív szemlélet, az erősség alapú hozzáállás pontosan erről szól - hogy meglássuk a legjobbat, nem a legrosszabbat. Hogy előnynek, különbségnek tekintsük, amit eddig hátránynak, rendellenességnek éltünk meg.

De miért fontos ez? Ha túl kitartóan ragaszkodunk a gyerek hiányosságaihoz, az nagyon árthat az önbecsülésének. A gyerekek, akiket állandóan fegyelmeznek, szidnak, akiknek mindig azt mondják, hogy lusták, buták vagy rosszak, ezt előbb-utóbb elhiszik magukról. Annyira elbátortalanodnak, hogy elfelejtik vagy nem is fedezik fel azokat a dolgokat, amikben jók, és amit élvezettel csinálnak. Szoronganak, rosszkedvűek, és végül tényleg jóval a saját képességeik alatt teljesítenek.

A lényeg nem az, hogy ne hívjuk fel a gyerek figyelmét, ha valami olyat csinál, ami nem elfogadható. Hanem hogy a cselekedetet ne azonosítsuk a gyerekkel, és a gyerekben felfedezzük az erősségeit, a képességeit, lehetőségeit.

Bátorítással, szeretettel, elfogadással hozzuk ki belőlük a legjobbat.

A hiperaktivitás három klasszikus tünete, amelyet a mai kor „fogyatékosságnak”, fő tünetnek tekint, az emberiségnek valaha a túlélést jelentette – de bizonyos társadalmi kontextusokban még ma is előnyösek. Aki folyamatosan mozgásban van - tehát hiperaktív - az élelemet, menedéket és egyéb létfontosságú dolgokat keres. 

Aki folyamatosan monitorozza az összes külső ingert, - tehát könnyű elterelni a figyelmét – az észreveszi, mi lehet ártalmas vagy hasznos a túlélés szempontjából. 

Aki gyorsan reagál a külső zajokra és látványra – tehát impulzív – az a ragadozók támadására is könnyen felfigyel. 

Az erősségek alatt a gyerek intellektuális, fizikai és interperszonális képességeit, kapacitásait, hajlamait, érdeklődését és motivációját értjük.

Mindegyik gyereknek mások az erősségei és a képességei, és amikor a gyerekek és a körülötte lévők értékelik és megértik ezeket, akkor a gyerekek ezeket alapul véve tudnak tanulni és fejlődni.

De mi is jellemzi ezeket a gyerekeket? Milyen erények azok, amikre építeni lehet az esetükben?

Tartsuk szem előtt a jó tulajdonságokat, csodáljuk őket, és segítsünk nekik befogni ezeket az erősségeket a vitorlájukba!

Amikor a gyengeségekre és nehézségekre koncentrálunk, panaszokat látunk és problémákat hozunk létre. Amikor az erősségekre és pozitívumokra koncentrálunk, lehetőségeket látunk és megoldásokat hozunk létre. Ugyanabban a helyzetben, ugyanannak a gyermeknek esélyt teremtünk az optimális felnövekedésre.

A Helping Hand projektben óvópedagógusok és érintett szülők számára dolgoznak ki olyan gyakorlati, módszertani kézikönyveket, melyek iránymutatásokat adnak a mindennapi élet szervezéséhez óvodáskorban, az ADHD kezeléséhez szükséges, megfelelő környezet kialakításához. 

A kiadványok digitális formában letölthetőek lesznek a projekt honlapján.

A projekt Facebook-profilja.

Forrás: http://helping-hand.hu/index_hu.html

*****************

Az ADHD Magyarország Alapítvány  2018. október 6-án konferenciát szervezett a "Jó gyakorlat" címmel. A konferencia főleg pedagógusoknak szólt, azonban néhány mondatban összefoglalom, ami számomra, mint szülőnek "átjött".

 

Hosszú távra mindenképp bíztató, és pozitív dolog, hogy az ADHD-s gyerekek egy idő után előnyükre tudják fordítani azt a sok nehézséget, amelyen keresztül mennek óvodáskoruktól kezdve. Ők lesznek az ötletgazdák, az innováció meghódítói, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy arra felé tereljék őket a szülők, amihez kedvük van. Amit csak immel-ámmal, szülői nyomásra csinálnak, abban sohasem lesznek sikeresek. Fontos a minél korábbi diagnosztizálás, amely segíti a szülőket a továbblépésben, a segítség megtalálásában. A későbbi munkáltatóknak is tudatában kell lenni annak, hogy a felnőttkori ADHD létezik, erre lehet építeni, de csak úgy, ha az erősségekre összpontosítunk.

A pedagógusok, gyógypedagógusok csak akkor lehetnek sikeresek az ADHD-s gyerekek nevelésében, ha szeretettel és elfogadással fordulnak feléjük. Gyógypedagógusok esetében különösen fontos, hogy hidat képezzenek az óvónők, tanító és az ADHD-s gyerek között.

Két fontos KULCS-SZÓ: SZERETET és ELFOGADÁS.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a napirend és a szabályok fontosságát, amely egyúttal biztonságot is jelent a gyereknek. A pedagógus legyen HATÁROZOTT, de szeretet-teljes. A fejlesztés mindig játékos legyen, sok dicsérettel. Fontos, hogy megbízzák olyan feladattal az ADHD-s gyereket, amit el tud végezni (krétáért menni, üzenetet vinni, stb.), hiszen a segítőkészsége átlag feletti ezeknek a gyerekeknek. Ha dicsérjük őket, akkor mindig nyilvánosan, ha lehet, nagy plénum előtt tegyük. Ez nekik nagyon fontos. Viszont ha dorgálni kell őket, akkor inkább négyszemközt, hiszen az érzékenységük is „hiper”.

Ahhoz, hogy meg tudjuk érteni az ADHD-s gyerekeket, nézőpontot kell váltani a pedagógusoknak is, akiknek az a hatalmas feladatuk van, hogy a hátrányból előnyt tudjanak kovácsolni. Figyelemzavaros gyerekeknél kiemelt szerepe van a rajzoknak, a színes kártyáknak. Nekik állandóan új impulzusokra van szükségük, amelyek rövidek és változatosak, hiszen ők olyan impulzívak, hogy nem gondolják át, mielőtt valamit csinálnának. Ösztönösen cselekszenek (hiányzik az impulzus-kontrolljuk), állandóan félbeszakítják a másik mondanivalóját.

Fontos a gyerekeknek az ún. „relax-módszerek” megengedése, ha végzett egy kisebb feladattal. Ilyenek pl. szappanbuborék fújása (jó idő esetén az udvaron), színezők használata, memóriajáték, séta (lehetőségek függvényében), függőágy, gyöngyös fűzőjáték, képkirakó, boksz-zsák.

Érdemes alkalmazni az ún. „kopogtatós” módszert, amely visszahozza az álmodozó gyerekeket a valóságba, egy koppintás, és máris a feladatához tér vissza.

Amit az ADHD-val kapcsolatban tudomásul kell venni: együtt fogunk élni „vele”, és nem lesz vége. Ezeknek a gyerekeknek a kreativitása veszélyes tud lenni, életveszélyes helyzetekbe tudják hozni magukat sokszor.

Néhány tanári praktika:

• Az éles hangú csengő lecserélése az iskolában lágy dallamra (ezek a gyerekek nem szeretik az éles zajokat).
• Nem szeretik, ha kiabálnak velük, ezért meg kell tanulni úgy suttogni, hogy figyeljenek.

Gondot okozhat az ADHD-s gyerekek esetében akár a WC lehúzása is, mivel olyan szórakozottak, hogy erre külön koncentrálniuk kell.

Jellemző rájuk, hogy bármit el tudnak veszíteni.

Kell hozzájuk: TÜRELEM!

Mielőtt a szülő vagy a pedagógus igazságot szolgáltatna két kérdést kell feltenni:

• Mi történt?
• Miért?

Sokat segít, mielőtt bármit tennénk, megállunk, mély levegőt veszünk, legalább 3 mp-re.

Kulcs lehet hozzájuk a humor, hiszen ők a „vicces” gyerekek.

Szülőként és pedagógusként is el lehet fogadtatni velük a hibázás lehetőségét, hiszen jogunk van hibázni.

Játékos tanulás során kapja az ADHD-s a „felügyelő” szerepet, ez tetszik neki, és a felelősségtől koncentráltabb tud lenni.

Páros tevékenység során mindig olyannal dolgozzon a ADHD-s, akivel egy szellemi szinten van, viszont nyugodtabb (jó kislány).

Számukra fontos az érintés, azt jobban értelmezik, mint a szavakat, viszont a szemkontaktust nem tudják tartani.

Ha dicsérjük őket, mindig konkrétan tegyük, hogy miért.

Az utasítás a gyerekben ellenvetést vált ki., ha valamire mégis "utasítjuk" ill. feladatot adunk, akkor legyen két-három mondatból érthető, rövid, tömör megfogalmazás.

Dac esetén két lehetőséget adjunk, és tartsuk tiszteletben a választását. (Pl. ma a matek v. a magyar leckét írja-e meg.)

Ne várjuk tőle, hogy mindig egyformán teljesítsen valamelyik tantárgyból. Amit ma 2-re ír meg, lehet, hogy holnap 4-re tudná.

Ha tanul, nyugodtan használjon vmi mütyürt, ami elfér a kezében és a szorongását le tudja vezetni. Mivel könnyen elfelejtik a rutinfeladatokat (például WC lehúzás) színes felirattal hívjuk fel a figyelmét, és színeket egy-két havonta váltogassuk.

Szóbeli tananyag tanulása közben, nyugodtan hagyjuk őt pl. járkálni a szobában.

Segítség az ADHD-s gyermekek világának megértéséhez - előadás Nagykanizsán

2018. szeptember 17-én Nagykanizsán, a Piarista Esték előadássorozat keretében a Bethesda Gyermekkórház ADHD Centrumának két szakembere, Németh Sándor és Sorompóné Fléger Ildikó tartott előadást "ADHD-val élni és élni hagyni - Segítség az ADHD-s gyermekek világának megértéséhez" címmel.

Rendkívül ritkán tud lekötni kétórás előadás minden perce, most sikerült. Gyakorlatilag minden üresjárat nélkül, hasznos új információkhoz jutottam érintett (ADHD-s) gyermekem világának megértéséhez. Külön öröm a számomra, hogy első osztályt kezdett ADHD-s gyermekem tanító nénijét is meg tudtam invitálni az előadásra, aki szintén nagyon hasznosnak tartotta azt.

Amióta kiderült, hogy Nórika ADHD-s, igyekeztem sokat olvasni a témában, néha már úgy éreztem, hogy "telítődöm ADHD-val", de az előadások alatt értettem meg csak igazán, milyen keveset tudok, és milyen nagy tudású, tapasztalatú előadókat hallgatok. Mivel az előadás teljesen lekötött, jegyzetelésre csak korlátozottan volt módom és lehetőségem, néhány fontos üzenetet azért csak sikerült gyöngybetűimmel leírni. Teljesen szubjektíven nekem az itt leírt üzenetek jöttek át.

Ugyanakkor aki teheti, mindenkinek ajánlom, hogy élőben hallgassa meg a szakemberek előadását, akik életből vett, akár saját személyes, családi példákkal világítottak rá rendkívül pozitív módon az ADHD-val küzdők nehézségeire, örömeire. Az ellenőrzőbe történt - ma már vicces - tanári beírások felolvasása rávilágított arra, hogy korábban is volt ADHD, csak nem így nevezték. Neveletlenek vagy egyszerűen csak rosszak voltak régen a gyerekek.

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy az ADHD nem betegség, hanem ZAVAR, és mivel nem betegség, nem is gyógyítható. Diagnosztizálásának szakmai kritériumai rögzítettek (12 éves kor előtti felfedezés, több helyzetben, legalább hat hónapja tartósan, stb.).

Ami az ADHD-soknál hiányzik, az az impulzus-kontroll, hiszen az impulzivitás jellemző tünetük, leegyszerűsítve: nem tudják kontrollálni érzelmeiket. 

Az ADHD-sok figyelme maximum 20 percre köthető le, ezt célszerű lenne figyelembe venni a pedagógusoknak, és 20 perc után különböző játékos mozgásformával felváltani a tanórák ülve maradós rendjét, akár úgy, hogy képzeletbeli szilvát szednek a gyerekek a fáról, majd lehajolnak felszedni a fáról lehulló gyümölcsöt. 

A szakemberek szerint egy átlag 30 fős osztályban 1 maximum 2 ADHS-st lehet integrálni, hármat már nem igazán. 

Azt már sok helyen olvastam, tudtam is, hogy nem jó az ADHD-soknak a túl sok inger, zavarják őket a fénycsövek vibrálása, az erős, számukra kellemetlen szagok; viszont Nórika ún. tapintási érzékenységét (túlzott vonzódás a selymes, általa "bundás"-nak nevezett anyagok iránt) nem kötöttem az ADHD-hoz. Ez is magyarázat számunkra, miért van 1020 simogatnivaló plüssállattal körülvéve. (Csak plüssmalacból hét db van otthon, minél "bundásabb", annál jobb.)

A szakemberek által társas ügyetlenségnek nevezett jelenség - amely a negatív önkép kialakulásában játszik nagy szerepet - is összefüggésbe hozható az ADHD-s jellemzőkkel, akárcsak az, hogy képtelen sorban állni, a sorára várni.

Fontos az ADHD-s gyerekek esetében az alvásrendezés, alvási idő előtt közvetlenül nem szerencsés a tévézés, sem az édességfogyasztás, mert az felpörgeti őket. Azért is van sok ADHD-snak elalvási nehézsége, mert hiába csukja be a szemét, a máshogy huzalozott agyában a benti "mozijuk" folytatódik.

Nagyon tetszett, hogy Németh Sándor az ADHD-s gyerekek és Kincsem, a híres versenyló között párhuzamot vélt felfedezni, nevezetesen, hogy Kincsem kifejezetten csak a gödi istálló vízét szerette, a versenyeire is lajtoskocsival kellett szállítani a vizet(!), és erősen társfüggő volt, mert egy fekete-fehér macska nélkül edzeni sem volt hajlandó. Ugyanakkor egyedi volt, különleges, sem előtte, sem utána (valószínűleg nem is lesz) olyan versenyló, aki 54 alkalommal áll versenypályára és 54 alkalommal győzelmet arat. Mert a legtöbb ADHD-sra jellemző a versenyszellem, és kitartóak is tudnak lenni abban, amit szeretnek. Veszíteni viszont nem tudnak és nem is akarnak. Betörni nem lehet az ADHD-sokat sem, csak megszelídíteni. És ebben rejlik a titok is: "Nem betörni, megszelídíteni." - akárcsak Kincsem-et. 

Németh Sándor szerint az ADHD-sokhoz - mint annyi mindenhez az életben - a szeretet a kulcs.

Mert nagyon könnyű szeretni azt a gyereket, aki kedves, aranyos, szófogadó, jó tanuló, tisztelettudó, de meg kell próbálni szeretni (megszelídíteni) egy ADHD-st akkor, amikor éppen kifordulva önmagából szétrugdos egy kukát (hmm.. Szalai Nóra 1. osztály 2. hetében).

Pedagógusokhoz (is) szólva nagyon fontos lenne esetükben is a szemléletváltás, amikor nem ellenségnek, egy nehézségnek tekintik az ADHD-s gyereket, hanem szövetségre lépve a szülőkkel "megpróbálják" szeretni/szelídíteni a kevésbé szeretni való gyerekeket is, és közösen megoldást találni a megnyugtató mindennapokra.

Szülőként és pedagógusként is ahhoz, hogy elégedettek legyünk, engedni kell a maximalizmusból, el kell engedni bizonyos kevésbé fontos dolgokat, mint például a szép írás megkövetelése, vagy a kulturált étkezés minden esetben. 

Egy Illyés Gyula idézet nagyon szépen kifejezi azt az állapotot, amikor a szülő/pedagógus el tud szakadni a régi, rossz beidegződésektől, nem áll bele abba a helyzetbe, mint korábban:

"Minden ütésed, átkod

Hiába ellenem.

Szörnyű a fegyverem:

Megbocsátok."

A szeretet mellett óriási adag türelemre van szükség ezekhez a gyerekekhez, amit sokszor sem szülőként, sem pedagógusként nem könnyű alkalmazni. Viszont Vekerdy szerint "a világot az ADHD-sok viszik tovább". (Amen)

Érdekes tapasztalati megállapítás, hogy az ADHD-s gyerekek szinte kivétel nélkül:

• szépek
• kreatívak
• igazságszeretők
• empatikusak
• ragaszkodóak.

(Akárcsak az én Nórikám:)

A szakemberek szerint valamennyi ADHD-s rendelkezik legalább egy magas szintű képességgel (kreatív rajzolás, fotózás, stb.), amelyben támogatni kell, visszajelzést kell adni neki, hogy abban, amiben jó, sikereket tudjon elérni. Ez lesz a kulcsa a továbbfejlődésének.

Igazi ingervadászok az ADHD-sok, de nem mindegy, hogy jó irányba tudnak-e terelődni (kis Leonardo vs. Hitler lesz-e belőlük). 

Érdekesség még, hogy mennyire szeretnek az ADHD-sok csúnyán beszélni. Erre az a magyarázat, hogy nincs meg náluk az a FÉK (frontális homloklebeny), ami bekapcsolna, rögtön lökik a trágárságot. Az állandó mocorgásra az alacsony dopaminszint a válasz, amely háromféle módon növelhető: mozgás, édesség, gyógyszer...

Agresszió ellen az a tanács, hogy nem szabad beleállni az agresszív kihívásba, a helyzetbe.

Nem elhanyagolható az étkezés szerepe sem az ADHD-soknál, tejfehérje illetve glutén elhagyása sokat segíthet, akárcsak a Magne B6.

Kevés szó esik az ADHD-sok testvéreiről, holott ők sincsenek könnyű helyzetben, sőt... Nórikám ikertestvére, Ágoston igen nagy tűrőképességgel rendelkezik, hogy el tudja viselni 8 perccel idősebb nővére dolgait. Óvodában belerajzolt a rajzába, ha hagyták (mert Ágoston nem tud szépen rajzolni), iskolában is állandóan szemmel tartja öccsét, segít neki. Néha Ágoston lázad ("Nóra, nem te vagy a főnök!), akkor Nóra egy kicsit visszavonul, aztán úgyis minden úgy történik, ahogy Nóri akarja ("Jól van, Nórika!).

Érdekes jelenség a konfabulálás, olyan "rablómesék" kitalálása, amelyben a mesés elemek keverednek a valósággal, és élénk fantáziájával már maga is elhiszi, hogy a malac öntötte ki a tejet. Jellemző rájuk a speciális szövegértés.

Óriási nagy szerepe van az elfogadásnak az ADHD-sokkal kapcsolatban, ami sokszor nem is olyan egyszerű annak, akinek nincs érintett családtagja.

Rengeteg ellentmondás van az ADHD-sokkal kapcsolatban:

1.) Gyenge a finommotorikai képességük, mégis kimagaslóan sok közöttük a rajztehetség.

2.) Nagymozgásoknál is sokszor ügyetlenek, mégis sok ügyes sportoló ADHD-s.

3.) Gyenge a szociális interakciójuk, mégis érzékenyek a gyengébbekkel szemben.

4.) Memóriájuk sok esetben nem jól működik, viszont jelentéktelen, évekkel korábbi apró részletekre pedig jól vissza tudnak emlékezni.

5.) Bizonyos gyógyszerek másképp hatnak rájuk (pl. allergiagyógyszerek, nyugtatók).

Az ADHD-sok esetében kifejezetten tiltott az energiaital, amely veszélyesebb, mint az alkohol rájuk nézve. Én személy szerint betiltanám az energiaitalokat.

Nem lehet elmenni szó nélkül a bűnbak-szerep mellett sem, akkor is az ADHD-s lesz a hibás, ha csak közvetve érintett. Érdemes minden esetben visszabontani a történetet, hogy valóban (csak) az ADHD-s a hibás?!

Érdekes tény, hogy az ADHD-sok, amennyiben SNI-s (sajátos nevelési igényű) státuszt kapnak, úgy az előnyt jelent a felsőoktatásban, plusz pontot ér.

Végezetül egy nagyon fontos megállapítás Sorompóné Fléger Ildikó  által - akinek felnőtt, sikeres lánya szintén ADHD-s:

Amennyiben egy ADHD-s azt mondja, hogy "hagyj békén", azt komolyan is gondolja, és tényleg békén kell hagyni. 

Számomra reményt jelenthet az is, hogy 12 éves kor után lehet olyan tudatos egy ADHD-s, hogy előnyére tudja fordítani állapotát, és tudatosan tudja kezelni hiányosságait.

Az előadás után hasznos négy oldalas segédletet adtak az érdeklődőknek, mely kifejezetten pedagógusoknak nyújt segítséget:

Nagyon köszönöm az előadók tartalmas mondanivalóját, és a Piarista Iskolának, hogy megszervezte, helyet biztosított ennek a programnak.

A Kanizsa Televízió is tudósított az előadásról.

Ádéhádé 3. azaz Nóri első osztályos lesz

Nóri szeptembertől első osztályos lesz – jelen bejegyzést útmutatónak szánom a leendő első osztályos tanító néninek.

Ezt a bejegyzésemet 2018. áprilisában írtam, nem sokkal azután, hogy kiderült, Nóra ADHD-s.

Ebben a bejegyzésemben is sok, gyakorlatban használható információ van az ADHD-ról.

Jelen írásommal különösen Edward M. Hallowell - John J. Ratey: Szétszórtság című könyvében foglaltak szerint és nem utolsósorban az ADHD-s gyerekek szüleinek Facebook-csoportjának bejegyzései, dokumentumai alapján - speciálisan Nórikára szabva szeretnék útmutatót, segítséget adni ahhoz, hogy könnyebb legyen az első osztály elkezdése – mindenkinek.

Mivel az ADHD egy nagyon összetett „betegség”, nincs egyetlen üdvözítő módszer, amely minden ADHD-s gyereknél beválik. Folyamatos próbálkozás egy-egy praktika, amely néha sikerrel jár, néha nem, ami egyik nap beválik, az korántsem biztos, hogy másnap is…

Az ADHD szinte sosem jelenik meg „tiszta" formájában, általában inkább több más problémával együtt nyilvánul meg, például tanulási képesség-zavarral, kapcsolati nehézségekkel, egyéb viselkedésbeli vagy hangulati problémákkal. Az ADHD tüneti képe az időjáráshoz hasonlatos: változékony és előre biztonsággal nem jósolható.

A fő megközelítés a türelem, szeretet, jutalmazás, következetesség négyszöggel írható le.

Az ADHD-s kisgyerek képtelen ülni 45 percet, neki biztosítani kellene, hogy felállhasson, sétálhasson, illetve állva vagy fekve(!) csinálhassa a feladatot. Ugyanilyen fontos az ún. nyugi-hely, amely lehet egy szekrény vagy egy pad alja, egy eldugott sarok, ahol magányosan meg tud birkózni (egyedül!) az őt ért ingerekkel. Ha ezzel végzett, nagy, mély sóhajtások közepette vissza fog menni a közösségbe. Ilyenkor már meg lehet ölelni…

Jellemző lehet ezekre a gyerekekre az opponálás. Egy tanár szemében általában halálos bűn, ha a gyerek azt mondja, hogy nem csinálom. Egyszerűen erről nem szabad tudomást venni. Ha elkezdesz keménykedni, hogy márpedig csinálod, amit mondok, mert itt én vagyok a főnök, az nem fogja meghatni a gyereket, és valóban eléggé arculatvesztés ez a tanárnak az osztály előtt.

Egy módszer:

„-Oké, most nem csinálod, akkor később bekapcsolódsz a munkába?

-Igen.

-Oké, akkor most van később.

-Jó, jövök.”

Ha a gyerek egyszer kimondta, hogy nem, akkor nem tudod megváltoztatni a véleményét, hagyni kell neki is egy kis teret, hogy visszavonulhasson (nyugisarok). Egy idő után ő is látni fogja, hogy ahogy viselkedik, az nem elfogadható, tehát, ha az osztály dolgozik, ő meg karba tett kézzel duzzog, akkor őt fogják kinézni a többiek.

Dührohamok. Őszintén, ezt nem tudom, hogy hogyan lehetne kezelni az órán. Ilyenkor ki kell vezetni a szituációból, (nyugi-sarok) és hagyni kell, hogy lenyugodjon. Amíg tart, addig hiába beszélsz neki, teljesen felesleges. Az sem vezet eredményre, hogy elkezded neki mondani, hogy így nem viselkedünk, mit képzelsz, stb. Sajnos előfordul, hogy a túl sok inger miatt túlpörög, és ilyenkor lehet, hogy ilyen módon nyilvánul meg a gyermek. A legjobb a megelőzés.

Általános tapasztalat, hogy Nórika (is) egyszerre 4 ingert tud kezelni. Az ingerszegény környezet sem jó. Ha választania kell, válasszon max. 4 dologból. Túl sok dologból képtelen választani, teljes zavarba esik, ilyenkor határozottan két alternatívát kell felvázolni neki: A vagy B.

A tanulásban is lehet nehézsége az ADHD-s gyereknek a figyelemzavar miatt, jobb, ha inkább első padban ül, és nem vonja el annyi minden a figyelmét, vagy ültesd olyan kisgyerek mellé, aki toleráns, és avasd be, hogy neki segíteni kell, ha elakad, akkor mutassa meg hol tartotok, stb. Nem tudom, hogy erre alkalmas lenne-e az ikertestvére. Ki kell próbálni, ha nem jön be, szigorúan szét kell „robbantani” őket.

Óra közben többször menj oda hozzá, nézd meg, hogy tudja-e, hogy hol tartotok, érti-e a feladatot.

Sose illesd negatív megjegyzésekkel, ő általában lassabban halad a feladatokkal, ha ezt szemére hányod, akkor könnyen elveszíti a motivációt. Sok, sok dicséret, és szeretet a kulcs hozzá.

Nem kell agyondicsérni sem, ahogy szidni sem, hanem a viselkedésre kell rámutatni! Ez a helyes önértékelés és önbizalom miatt fontos.

Fontos, hogy órán megmozgassa a tanár, pl. krétát hozni, segíteni a tanteremben, kiosztani a feladatlapot. Imád segíteni, és büszke rá, ha meg tudja csinálni az egyszerűbb kis feladatokat is.

Ugyancsak fontos az egyszerű utasításrendszer kialakítása és a pozitív megerősítés, az elfogadás és az elfogadtatás, és a szeretetteljes türelem.

 Jutalmazási rendszer:

Ún. jutalomkártya bevezetése két fő jutalmazási elemmel:

1.) Szabályokat betartom! (szépen ülök a padban, nem szólok bele mások beszédjébe, jelentkezem) 

2.)   Feladataimat végig csinálom!

Motiváció, pozitív megerősítés nagyon fontos.

Ha hibázik, ne vesszen el a javítás lehetősége.

Rendkívüli mértékben fárasztó lehet olyan osztályban tanítani, ahol figyelemzavaros gyerek tanul. Találj olyan szakembert (fejlesztőpedagógus, gyermekpszichiáter, szociális munkás, iskolai pszichológus, gyermekorvos), akivel tanácskozni tudsz, amikor gondok támadnak. (Nórának heti három óra pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanárt illetve terapeutát javasolt a nevelési tanácsadó.) Nem igazán számít, hogy milyen diplomája van az illetőnek, csak az a lényeg, hogy tudjon az ADHD-ról, kiismerje magát az osztálytermi szituációkban és képes legyen érthetően fogalmazni. Nagy segítség lehet még egy olyan Facebook-csoport, amelyben ADHD-s gyerekeket tanító pedagógusok cserélhetnek tapasztalatokat.

Ne félj kérni. Nem lehet elvárni tőled, hogy a figyelemzavar szakértője legyél. Fontos, hogy érezd, bátran kérdezősködhetsz, amikor szükséged van rá.

A figyelemzavaros gyerekeknek struktúrákra van szükségük. Szükségük van arra, hogy a környezetük kívül rendszerezze azt, amit ők nem tudnak belülről. Emlékeztetőkre is szükségük van. Előretekintésre is. Ismétlésre. Iránymutatásra. Korlátokra. Egyszóval struktúrákra.

Legyenek írásos szabályok, rajzold le őket, és tedd ki őket jól látható helyre. Őt is megnyugtatja, ha tudja, mit várnak el tőle.

Ismételd el az útmutatásokat. Újra meg újra. A figyelemzavaros embereknek nem elég egyszer hallaniuk valamit.

Maradjatok mindig szemkontaktusban, mert azzal „vissza lehet hozni" a figyelemzavaros gyereket. Érdemes gyakran élni ezzel. Egy pillantással visszavezetheted a gyereket az ábrándozásaiból, engedélyt adhatsz neki a kérdezésre, vagy csak csendes megerősítésben részesítheted.

Ültesd a közeledbe a gyereket: a tanári asztal mellé, vagy oda, ahol legtöbbet tartózkodik (első pad). Ez segít abban, hogy ne tudjon elkalandozni, ami az ilyen gyerek mumusa.

Állíts korlátokat, szabj határokat. Ez nem büntetés, hanem megtartó és megnyugtató erő. Következetesen, kiszámíthatóan, azonnal és egyszerűen érdemes használni. Semmiképpen ne bonyolódj bele zavaros vitákba, ügyvédi csűrés-csavarásokba az igazságosságról, jogosságról. Ezek a hosszú beszélgetések pusztán elterelik a gyerek figyelmét és semmi jóra nem vezetnek. Te vagy a főnök.

A napirend legyen a lehető legkiszámíthatóbb. Ki kell tűzni a táblára vagy a gyerek íróasztalára. Gyakran utalj vissza rá. Ha változtatni akarsz rajta, pl. pedagógiai fogásként az érdeklődés felkeltése végett, adj előtte figyelmeztetést, és készítsd fel rá a gyereket. Az ilyen gyerekek számára nagyon nehezek az átmenetek és a nem bejelentett változtatások, mert összezavarják őket. Különleges figyelmet kell arra fordítani, hogy ezekre az átmenetekre jó előre felkészítsük a gyerekeket. Jelentsd be jóval előbb, hogy mi fog történni, aztán újra meg újra figyelmeztesd őket, amint közeledik az idő.

Segíts a gyerekeknek, hogyan osszák be iskola utáni idejüket, hogy el lehessen kerülni a figyelemhiányos zavar egyik legfontosabb ismertetőjegyét: a halogatást.

Tedd lehetővé a feszültségek levezetését! Például: hadd menjen ki a gyerek egy-egy percre az osztályból. Ha ezt bele tudod építeni az osztály szabályrendszerébe, akkor a gyerek kimehet az osztályból anélkül, hogy megsértené azt, és eközben megtanulhatja és gyakorolhatja az önmegfigyelés és önszabályozás fontos eszközeit.

A házi feladat terén a minőségre, nem pedig a mennyiségre kell törekedni. A figyelemzavaros gyerekeknek gyakran arra van szükségük, hogy csökkentsék a munkaterhüket. Amíg az alapelveket tanulják, lehetővé kell lenni számukra, hogy kevesebb házi feladatot kapjanak. Ugyanakkora időráfordítással fognak dolgozni akkor is, csak nem borítja el őket több, mint amennyit el tudnak végezni.

Gyakran ellenőrizd a haladást. A figyelemzavaros gyerekek sokat profitálnak a gyakori visszajelzésből, mert segít nekik a kijelölt úton maradni, megtudják belőle, hogy mit várnak tőlük, és hogy sikerül-e elérni a céljaikat, illetve rengeteg biztatást nyerhetnek belőle.

A nagy feladatokat kisebbekre kell lebontani. Ez a figyelemzavaros gyerekek tanításának egyik legfontosabb eszköze. A nagy feladatok könnyen maguk alá gyűrik a gyereket, ezért rossz érzésekkel visszahúzódik: „Én soha nem fogom tudni azt megcsinálni!" Ha a nagy feladatokat emészthető részekre bontják, akkor ezek egyesével már elvégezhetőnek tűnnek a gyerek számára, így el tudja kerülni annak érzését, hogy összecsapnak a feje fölött a hullámok. Általánosságban elmondható, hogy ezek a gyerekek sokkal többre képesek, mint amennyit önmagukról gondolnak. A feladatok lebontásával lehetővé teszi számukra a tanár, hogy be is bizonyítsák ezt saját maguknak. Kisgyerekek esetében ezzel a taktikával hatékonyan el lehet kerülni a frusztrációs várakozásokból adódó hisztiket. Idősebb gyerekeknél pedig elejét lehet venni annak a kishitűségnek, amely oly gyakran akadályozza őket.

Légy jó játékos, érezd jól magadat, lépj ki a konvenciókból, és legyél izgalmas. Az ADHD-s emberek imádnak játszani. Lelkesíti őket, segít nekik összpontosítani - de nemcsak nekik, neked is. „Kezelésük" nagy része olyan unalmas dolgokból áll, mint a struktúrák kiépítése, a napirendek, a listák és a szabályok, ezért meg kell mutatni nekik, hogy ezek nem szükségszerűen járnak együtt azzal, hogy valaki unalmas ember, unalmas tanár vagy, hogy dögunalom uralkodik az osztályban. Ha kicsit bohókás tudsz lenni, az sokat fog segíteni.

Ismétlem, oda kell figyelni a túlzott ingerlés elkerülésére. Az ADHD-s gyerek túl tud pörögni. Ilyenkor gyorsan le kell tudnia hűteni a rendszert.

Keresni és hangsúlyozni kell a sikereket. Ezek a gyerekek annyi kudarcot szenvednek el, hogy minden pozitív visszajelzésre szükségük van. Ezt a pontot nem lehet eléggé hangsúlyozni: ezeknek a gyerekeknek úgy kell a dicséret, mint egy falat kenyér. Imádják, ha biztatják őket. Magukba szívják, és attól nőnek nagyra. Nélküle viszont magukba roskadnak. A figyelemhiányos zavarban sokszor nem is az a legrosszabb, hogy hiányos vagy zavaros az ember figyelme, hanem az önbecsülést ért másodlagos sérülések. Ezért kell biztatással és dicséretekkel „locsolgatni" a figyelemzavaros gyerekpalántákat.

Ezeknek a gyerekeknek gyakran gondot jelent fejben tartani dolgokat. Meg kell tanítani nekik a kis memória-trükköket, a kártyácskák és hasonló apró segédeszközök használatát. A legapróbb trükkök - emlékeztetők, rímek, segédeszközök és hasonlók - nagyon sokat segítenek az emlékezet javításában.

Világos elvárásokat fogalmazz meg.

Kisgyerekeknél a viselkedésmódosító vagy jutalmazó rendszer részeként be szoktak válni a pontrendszerek. A figyelemzavaros gyerekek jól reagálnak a jutalmakra és az ösztönzőkre. Sok kis vállalkozó akad közöttük.

Ha a gyereknek nehezére esik a társas jelek - testbeszéd, hangszín, időzítés és hasonlók - megértése, próbálj meg diszkréten konkrét és egyértelmű tanácsokat adni neki, amolyan társas coachingként. Javasolja neki például, hogy „Mielőtt előadnád a saját mondandódat, először hallgasd meg a másikat!" vagy „Nézz a másikra, amikor beszél!" Sok figyelemzavaros gyereket tartanak közömbösnek vagy önzőnek, pedig csupán nem tanulták meg, hogyan kell emberek között élni. Nem minden gyereknek jön magától ez a készség, de szerencsére tanítható, illetve jó tanácsokba foglalható.

Csináljatok mindenből játékot. A motiváció javítja a figyelemhiányos zavart.

Hogy elkerüljük a megbélyegzést, magyarázd el az osztály többi részének, hogy a figyelemzavaros gyerek kezelése teljesen hétköznapi dolog.

Folyamatosan keresd a jó pillanatokat. Ezek a gyerekek sokkal tehetségesebbek és ügyesebbek, mint amilyennek látszanak. Tele vannak kreativitással, játékkal, spontaneitással és jó kedéllyel. Általában rugalmasak, és mindig felállnak a padlóról. Többnyire nagyvonalúak, és örülnek, ha segíthetnek. Rendszerint van bennük „valami különleges" ami mindig hozzáad valamit a környezetükhöz. Zűrzavarjukban egy csodás szimfónia rejlik, egy melódia, amit ki kell bontani.

Köszönöm, ha elolvastad!

Ádéhádé 2.

Amióta fény derült arra, hogy Nórika ADHD-s, folyamatosan olvasom a témába vágó cikkeket, tanulmányokat; a legérdekesebbeket, leghasznosabbakat a korábbi bejegyzésem végére linkeltem.  A korábbi bejegyzésemben részletesen ecseteltem az ADHD-t, most nem ez a célom.

Bevallom, minél jobban beleástam magam az ADHD bugyraiba, annál bonyolultabbnak tűnik ez a "kórkép". A "páciens" folyamatosan - óhatatlanul - elemzésem alatt áll, bármit tesz, mond, próbálom az ADHD-hoz kötni, vagy attól függetleníteni a viselkedését. Nyilvánvalóan az alaptulajdonságaiban nem fog változás történni, akaratérvényesítő képessége néhány hónapos korában kialakult, ezt nincs az a terápia, amely vissza tudná fejleszteni, viszont alakítgatni, terelgetni minden bizonnyal lehet ezt csiszolatlan gyémántot.

Nórika, a páciens - 2018.

A figyelemzavar-hiperaktivitás nem egy múló állapot, hanem markáns temperamentum mintázat, krónikus, élethosszig fennálló nehézség, sajátos viszonyulás. 

Az ADHD a leginkább visszautasított és félreértett pszichiátriai állapot Európában. Sok ember nem hisz az ADHD létezésében. Ezért, ha ez nem létezik, nem is érthetik az emberek, miért kéne erre kezelés.

Az a meghatározás, hogy „láthatatlan betegség” gyakran használatos az ADHD meghatározására a tudáshiány és a széles körű társadalmi stigmák miatt. 

Az ADHD a gyermekpopuláció 1-5%-át érinti, azaz minden átlagos óvodai csoportban, iskolai osztályban egy-két ADHD érintett gyermekkel lehet számolni. Az ADHD bár gyermekpszichiátria eltérés, mégis jelentőségét elsősorban az adja, hogy súlyos veszélyeztető tényező a gyermekek pszichés fejlődése szempontjából. Amennyiben az érintett gyermekek megfelelő komplex pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi ellátásban részesülnek, egészséges társaikhoz hasonlóan eredményes, kiegyensúlyozott felnőttkorra számíthatnak. 

Mint érintett szülő sokat olvastam az ADHD-ról, viszont nem várható el mindenkitől, hogy ugyanolyan tájékozott legyen a témában mint egy ADHD-s gyerek szülője, ezért most röviden, címszavakban próbálom összefoglalni, hogy mi is a jellemző erre a betegségre, azaz mit kell tudni Nórikáról.

Diagnózis: F9000 Az aktivitás és a figyelem zavarai

A hiperaktivitás/impulzivitás és figyelemhiány tünetek közül az előbbi szintje jelentősebb.

Elöljáróban tudni kell, hogy egy ADHD-s:

· nem rossz gyerek – más, másabb.

· kilóg a sorból, nem áll be a sorba (vagy a sor elején vagy a sor végére áll - középút nincs).

· nem nevelési probléma, nem neveletlenség miatt csinálja azt, amit.

· nem szándékosan csinálja.

· nem tehet róla.

Mi NEM az ADHD?

Az ADHD nem tanult viselkedés.

Az ADHD nem fegyelmezési probléma.

Az ADHD nem elrontott gyerek.

Az ADHD nem dühkitörés.

Az ADHD nem választás kérdése.

Az ADHD nem a "könnyebbik út".

Az ADHD nem akaraterő hiány.

Az ADHD nem alkalmatlanság az önkontrollra.

Mi az ADHD?

Az ADHD egészségi állapot.

Az ADHD kémiai egyensúlyzavar.

Az ADHD nagy dolog azoknak, akik benne szenvednek.

Az ADHD harc a beilleszkedésért.

Az ADHD küzdelem az emberi kapcsolatokért.

Az ADHD csata az önbizalom fenntartásáért.

Az ADHD élet-halál játszma a figyelem fenntartásáért.

Az ADHD háború az agy és a test között.

Az ADHD egy valós dolog.

Útmutató pedagógusoknak:

MIT NE CSINÁLJ!

Ne várj el tőle olyat, amire még nem képes!

Ne légy te is impulzív!

Ne hamarkodd el a vele kapcsolatos döntéseidet!

Ne utasítsd vissza őt!

Ne hasonlítsd össze se másokkal, se megelőző viselkedéseivel!

Ne hagyj neki 15-20 percnél hosszabb szervezetlen időt!

Ne beszélj hozzá szemkontaktus nélkül!

Ne hagyd őt keretek, szabályok nélkül!

MIT CSINÁLJ!

Fogadd el és szeresd!

Szervezd meg a tevékenységeit!

Ellenőrizd minden tevékenysége közben és utána is!

Járj egy gondolattal, egy lépéssel előtte!

Soha ne engedd más dologba belekezdeni addig, míg az előzőt be nem fejezte!

Biztasd, jutalmazd és várd ki míg megcsinálja!

Azt is jutalmazd, ami megtörténhetett volna, de nem történt meg!

Előre beszéld meg vele, mit vársz el tőle!

Előre tájékoztasd őt a kapható jutalmakról és szankciókról!

Ne beszélj addig, amíg nem néz rád!

Érintsd is meg a karját, vállát, ha fontos dolgot mondasz!

Higgadtan, de határozottan utasítsd rendre!

Fontos helyzetekben csak eldöntendő kérdéseket tégy fel neki, amikre csak „igen”-nel vagy „nem”-mel adhat választ!

Ne feledd, hogy a monoton, egyforma helyzeteket igen hamar megunja. 

Amit kérek más szülőktől:

szeretet

odafigyelés

elfogadás

türelem

megértés

Kérlek olvass, mielőtt beszélsz róla. 

Forrás:

ADHD Magyarország Alapítvány

Eleven Team Gyermekeket a Tanulásukban Segítő Alapítvány: Túlélő kalauz nyárra

Ádéhádé

Van egy négybetűs mozaikszó, amelynek jelentésével egészen 2018. márciusáig nem voltam tisztában, még csak hírből sem tudtam mit jelent, mára pedig már beépült mindennapjainkba. Tetszik, vagy nem, életünk része lett ez a fránya négy betű... Így, ebben a sorrendben: ADHD. 

Egyre több helyütt hallható diagnózis az ADHD, mégis gyakran homály lengi körül a titokzatos mozaikszót. A négy betű azonban nem fed mást, mint a figyelemhiánnyal társuló hiperaktivitási zavart.

Nórika ADHD-s.

Hagyok időt...

Nekem sem volt könnyű feldolgozni, viszont a biztos "rossz" sokkal jobb a bizonytalanságnál. Ami azért elgondolkodtató az a diagnózis "felfedezésének" körülménye, nevezetesen az, hogy több évi nevelési tanácsadóba járás után a szakemberek még csak meg sem említették ezt a lehetőséget/gyanút, és nekem egy véletlen Facebook-posztból "kellett" megtudnom mi is a "baj" a gyerekemmel... Nyilvánvalóan a diagnózis tudatában meg fogom tenni azokat a lépéseket (kezelés, terápia, stb.) ami könnyebbé teszi az életét ennek a pici lánynak, és nem utolsósorban a mi életünket is. Hogy nem lesz ez egy fáklyás menet, az eddig magamba szívott ADHD-ról szóló "tudományos ismeretek" tükrében állíthatom. 

Mi az ADHD?

Az angol Attention Deficit Hyperactivity Disorder kezdőbetűinek rövidítése az ADHD, amit Magyarországon figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarnak lehetne röviden fordítani. Neurológiai természetű veleszületett vagy fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll. A magyar megfelelő lehet: szétszórtság nyüzsgéssel vagy nélküle.

Betegségnek, részképességzavarnak, néha fogyatékos állapotnak tekinthető az eset súlyosságához mérten. Gyakran egyszerűen csak hiperaktivitásnak tekintik, holott létezik hiperaktivitás a figyelemzavar és más tünetek nélkül.

Ebbe a csoportba sorolják azokat a gyermekeket és felnőtteket, akik hiperaktivitással, figyelemhiánnyal, tanulási nehézségekkel, magatartás- és viselkedészavarral küzdenek. Sok tünetet lehet említeni, de ezek közül egy-kettő a legtöbb emberre jellemző. Tünetegyüttesről van szó, azon belül is enyhébb vagy fokozottabb megnyilvánulási formában.

A betegség oka pontosan nem ismert. Kialakulásában szerepe van az öröklődésnek is. Ezeket a genetikai hatásokat azonban módosíthatják a környezeti hatások. Egy tapasztalatcsere céljából létrejött szülői csoportban olvastam valahol, hogy ha van a családban egy ADHD-s gyerek, akkor ott a közelben lennie kell egy ADHD-s felnőttnek is. Megjegyzem, hogy nem volt katartikus élményben részem, amikor kislányom tüneteinek elemzésekor többször magamra ismertem: szétszórtság, kapkodás, nyüzsgés, türelmetlenség - ezek mind az én jellemvonásaim is. Az más kérdés, hogy felnőttként tudom kezelni - előnyömre fordítani - a temperamentumomból adódó munkabírásomat, tudom kontrollálni a viselkedésemet, de egy hatéves gyerektől nem várható el, hogy kontrollálja az érzelmeit, amikor még beszélni sem tud az érzéseiről adekvát módon. Gyermekkoromban a koncentráció mindig is nehezemre esett, de én "szófogadó" kislány révén, szorgalmasan mindig jól teljesítettem az iskolában, egyáltalán nem voltam hiperaktívnak nevezhető (bár az én időmben még nem használták másra sem a hiperaktív szót az iskolában).

A probléma akkor állhat fenn, ha a gyerek állandóan izeg-mozog, egy-egy feladat erejéig sem képes ülve maradni, nehezen valósítja meg az önálló nyugodt játékot, túlzottan sokat beszél, állandóan félbeszakítja más cselekvését és mondandóját, és nehezen gyakorol önfegyelmet.

  

Betegség, vagy állapot az ADHD?

A magyar társadalom 90 százaléka testi-lelki problémákkal küzd, azaz a testi-lelki diszharmónia mondhatni népbetegség. Ha innen közelítjük a kérdést, akkor igen, az ADHD is betegség. Ha pedig úgy nézzük, hogy minden gyermek, minden ember egyedi, egyéni és sajátos módon tanítható, fejleszthető, akkor pedig egy állapot.

A szakértők szerint az ADHD nem betegség, hanem egy fejlődési zavar, egy állapot, amely kezelhető és javítható.

Jellemző tünetek:

Figyelemzavarok és szétszórtság

A legjelentősebb, szinte mindig előforduló tünete. A figyelem csak rövid ideig köthető le, és könnyen elterelhető. Elfelejti feladatait, vagy nem fejezi be, esetleg emlékszik rá, de nem hajlandó megcsinálni. Félbehagy tevékenységeket, nem tart rendet dolgai között. Nem hallgatja végig szüleit.

A gyerekek persze általában sem tudnak annyira figyelni mint a felnőttek és hamarabb elunják magukat. A figyelemzavarban szenvedő gyermek képessége a figyelésre nem olyan, mint kortársaié, hanem annál gyengébb, egy nála fiatalabb gyermek szintjén áll.

Figyelemzavaruk ellenére ezek a gyerekek képesek lehetnek figyelni egy ideig akkor, ha csak és kizárólag velük foglalkozik egy felnőtt.

Hiperaktivitás/nyüzsgés

Szintén nagyon gyakori tünet. Már a kora gyermekkorban szembetűnik és rögtön látni, hogy az ilyen gyerek más mint a többi. Mintha állandóan „fel lenne húzva” és nem fogy ki a tűzből. Rengeteget szaladgál, mindenhová felmászik és veszélyérzet nélkül veszélynek teszi ki magát, így gyakran megsérül.

Fontos: - bár a tünetegyüttest a köznyelvben rendszerint hiperaktivitásnak nevezik, nem minden hiperaktív gyerek figyelemzavaros, és nem minden figyelemzavaros gyerek hiperaktív!

Impulzivitás/löketes

Szintén gyakori tünet. Ebben az esetben is mintha saját életkoruknál éretlenebbek lennének. Nem tudnak kivárni. Valamit rögtön akarnak megszerezni vagy megtenni. (Nóránál: "MOSZT!!!") Nem látják előre cselekedetük nyilvánvaló vagy nagyon lehetséges következményét.„ Ide nekem az oroszlánt is, most!”

Figyelmet követelő magatartás

Ez egy szinte kielégíthetetlen igény a másik ember figyelemére. Történhet ingerlés, zaklatás, bohóckodás, helytelen vagy veszélyes cselekedet által.

Iskolai nehézségek

Fontos tudni, hogy a figyelemzavar nem befolyásolja a tesztekkel mért intelligenciát. Ebből következik egyesek szerint, hogy ezek a gyerekek is lehetnek okosak, átlagosak és gyengébb képességűek. Nóránál átlag feletti a mért IQ.

Koordinációs nehézségek

Nagyjából az esetek felében jelentkezik. Lehet finom motoros működési probléma, például a cipőfűző megkötése nehezen megy, vagy az írás olvashatatlan. Ha viszont a szem és a kéz koordinációja is gyenge, ez például a labdajátékokban nyújtott gyenge teljesítményben látszik. De akinél nincs ilyen tünet, lehet nagyon jó is ezekben a játékokban.

Ellenálló és zsarnokoskodó szociális magatartás

Gyakori tünet. Jellegzetességei:

- Ellenállás az elvárásoknak. Nem teszi meg, amit kérnek vagy elvárnak tőle, vagy amit tiltanak épp azt teszi. Lehet azért mert tudatosan ellenszegül, vagy azért mert elfelejti mit kell tennie.

- Nem tanul a hibáiból és a büntetésből.[kiselefánt: itt felejt!]

- Túlzott függetlenség érzet, amikor például apró kisgyermekként messzire elkóborol. Néha pedig éppen ellenkezőleg erős függőség figyelhető meg, - nem lehet otthagyni az óvodában, szinte tapad az egyes személyekre.

- Jellegzetes viszonyulás másokhoz. Az idősebb társait bosszantja, a fiatalabbakat pedig irányítja. Ezt társai többnyire nem tűrik el, ezért elszigetelődik.

Emocionális nehézségek

Gyors hangulatváltozások. Szélsőséges, túl erős reakciók vagy éppen a reakció hiánya, - érzéketlenség. Túlzásba vitt érzelmek (sírás, hiszti, szeretet), depressziós problémák kibontakozása, vagy idővel a betegnek egyre jobban a magába zárkózása.

Éretlenség

Ebben az értelemben az, hogy magatartásuk és viselkedésük elmarad attól, amit életkoruk szerint elvárnánk tőlük.

Magas érzelmi és értelmi intelligencia

Dühkitörés

Az az óvodás, aki nem kapja meg a vágyott játékot, akár a széket is felkapja mérgében. Nóra más gyerekkel nem agresszív, magában tesz kárt egy-egy dühkitörés alkalmával. Ezekre többnyire nem is emlékszik (önkívületi állapotban teszi), csak egy-egy sérülés emlékezteti, hogy történt valami. Beszélni nem akar róla.

Fejlett igazságérzet

Nagyon fejlett az igazságérzetük, ha szerintük igazságtalanság történt, agresszívak lehetnek és hangot is adnak a véleményüknek. Mindig megvédik a sértett felet és jellemzően mindig ők lesznek a bűnbakok.

Végletek emberei

Ha szeretnek, nagyon szeretnek, ha agresszívek, akkor abba is bele adnak apait, anyait, ha okosak, nagyon okosak, belőlük lesznek a zsenik. Mindent felfokozott minőségben élnek meg és ezért van az, hogy a kifejezésmódjuk nem kompatibilis a mai, kevésbé elfogadó világgal.

Az ADHD előnyei:

• ·       Kreativitás
• ·       Problémamegoldó készség
• ·       Újítás
• ·       Gyors gondolkodás
• ·       Eltökéltség
• ·       Szélsőséges gondolkodás
• ·       Szabadelvűség
• ·       Szenvedély
• ·       Gyors alkalmazkodókészség

Mi szükséges ahhoz, hogy a szűkebb közösség (óvoda, iskola) el tudja fogadni az ADHD-s gyereket?

Sokan sokfélék vagyunk. Integrált nevelésről beszélünk, és ez azzal jár, hogy mindenkinek kell esélyt adni, és ha úgy kezelik a gyermeket a közösségben, hogy megkapja az esélyt, akkor be is fog tudni illeszkedni.

Megközelítésbeli különbségre – paradigmaváltásra van szükség. Tudomásul kell venni, hogy az ADHD-s gyerek:

·       nem rossz gyerek – más, másabb.

·       kilóg a sorból, nem áll be a sorba (vagy a sor elején vagy a sor végére áll - középút nincs).

·       nem nevelési probléma, nem neveletlenség miatt csinálja azt, amit.

·       nem szándékosan csinálja.

·       nem tehet róla.

Amit kérek szülőktől, pedagógusoktól:

·       szeretet

·       odafigyelés

·       elfogadás

·       türelem

·       megértés

·       kitartás

·       sikerélményhez juttatás

·       pozitív viselkedés jutalmazása

5-6 éves kor előtt inkább a szülőkkel kell foglalkozni, megmutatni nekik a hétköznapi praktikákat: például hogyan jutalmazzák a pozitív viselkedést, a kisgyerekeknek ugyanis így lehet a leginkább irányt adni. Később aztán következhet a viselkedésterápia a gyerek életében. Magyarországon sokadik megoldás a gyógyszer, bár léteznek kémiai szerek, amelyekkel a tünetek valóban csökkenthetők.

Egy ADHD-s gyerektől azt kérni, hogy "normális" (mi a normális???) legyen olyan, mintha a féllábútól azt kérnéd, hogy fusson.

 Néhány kép az én gyönyörű ADHD-s gyermekemről:

Végezetül két nagyon jó cikk arról, hogy hogyan segíthet egy hiperaktív-ADHD-s gyereknek a pedagógus:

http://moderniskola.hu/2014/11/hogyan-segithet-egy-hiperaktiv-adhd-s-gyereknek-a-pedagogus/

http://moderniskola.hu/2018/04/hogyan-segitsuk-pedagoguskent-es-hogyan-neveljunk-adhd-s-kamaszt/

Szalai-Gaál Mónika

egy hatéves ADHD-s kislány (és két nem ADHD-s gyerek) anyukája

További jó írások az ADHD-ról:

Az ADHD érintettek 8 tulajdonsága, ami végső soron sikeressé teszi őket: számos példa van arra, hogy az ADHD érintett személyekből rendkívül sikeres emberek válhatnak. Az ADHD mindkét nemet érinti, de ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül gátolnia kell a sikerességet.


Hogyan ismerjük fel az ADHD tüneteit: A mentális egészségi rendellenességek között az ADHD a leginkább aluldiagnosztizált és félreértett betegség. Sokszor sem a szülők, sem a pedagógusok nem ismerik fel.

ADHD-s a gyereked? Ezt tanítsd meg neki! Amit jó lett volna megtanulni gyerekként


Milyen gyakorlati dolgokat tanítsak meg az ADHD-s gyerekemnek: Ha elbeszélgetünk egy-egy ADHD-ssal, a legtöbb esetben ugyanazokat a dolgokat tartják a legproblémásabbnak a saját életükben. Általában gondjaik vannak az idő, a pénz, az energiaforrások beosztásával, nehez tudják koncentrálni a figyelmüket, nem tudják megmondani, mely feladatok a legfontosabbak. Nagyon nehezen tudnak rendet tartani, elkeverik, elveszítik a holmijukat... Ezek azonban olyan jellegzetességek, melyeket jól lehet "kezelni", vagyis megfelelő, személyre szabott módszerekkel, szokásokkal, rutinokkal jelentősen lehet javítani az egyes problémákon (a gyakoriságukon és/vagy az intenzitásukon).

A 9 leggyakoribb tévhit az ADHD-ról: Bár több tízezer embert - felnőttet és gyereket - érint az ADHD, még mindig elég keveset tudunk róla, a legtöbb embernek csak ködös elképzelései vannak arról, hogyan is "zajlik" a figyelemhiányosok élete, és sajnos nagyon sok a tévhit, a félreértés az ADHD-val kapcsolatban.

Nem vagyok rossz szülő, csak ADHD-s a gyerekem: Mindennapos a harc a szabályok betartatásáért otthon és az iskolában, ilyenkor pedig sokszor úgy érzed: egyedül maradtál. Az otthonod Tartarosz, ahol újra meg újra Szisziphoszként görgeted a követ a hegyre.

Láss a felszín alá: egy ADHD-s kisfiú, Szabadics Kolos szülei gyűjtötték össze mindazt, amit gyermekük fejlesztésével kapcsolatban megtapasztaltak. A 19 oldalas, igényes megjelenésű kiadványban megszólalnak a szülők és a gyermekkel dolgozó szakemberek (orvos, pszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus, mozgásterapeuta, sőt az iskolaigazgató is), és megosztják az ADHD-val kapcsolatos tudásukat, tapasztalataikat.

A szabálytalan gyerekben is kincs rejtőzik: hogyan segíthetünk szülőként, ha a gyerekünk szabálytalan, ha sehová sem passzol?

Tényleg ADHD-s a gyerekem? - 101 figyelemfejlesztő módszer gyógyszerek beskatulyázás és kényszerítés helyett

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Figyelemhi%C3%A1nyos_hiperaktivit%C3%A1s-zavar

http://www.csalad.hu/2018/03/10/adhd-eletrevalok-vagy-sajatos-nevelesi-igenyu-gyermekek

https://pszichoforyou.hu/adhd-tunetek/

https://www.csaladinet.hu/hirek/gyerekneveles/kisgyerekek/23398/szivszorito_video_igy_telnek_a_figyelemzavaros_gyerekek_napjai