2012. november 10., szombat

Babanaplók

Blanka születésétől kezdve vezetjük a Gombos Edina-féle Babanaplót, amely nagyjából megfelel az elvárásainknak, évről évre nyomon követhetjük a gyerek nagykorúvá válásáig a legfontosabb eseményeket. A könyv 2008-ban jelent meg először, akkor ki is cikizték a szerzőt, hogy üres könyvet szerkesztett. (Még jó, hogy nem Ő tölti ki.)
 
Az egyes témakörök arányait azonban kreatív módon át szoktam hágni egy-egy szöveges rész leragasztásával. Gondolok itt arra, hogy a szerző a "bölcsis ballagás" témakörének is több oldalt szentelt, holott a mi bölcsinkben nem is volt ilyen. A találékony szülő ilyenkor él a felülragasztás eszközével.

Az ikrek születése után nem sokkal vásároltunk kék és rózsaszín babanaplót, amelyeknek a belső szerkezetét nem igazán vizsgáltam meg a vásárlás előtt (mondván minden babanapló nagyjából egyforma). Azonban ez súlyos tévedés volt a részemről, mert ezeknek a kis könyveknek a szerkezete meglepő módon csak a hatodik életévig kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, viszont az első évet hónapokra lebontva! Ez azt jelenti, hogy minden hónapban szigorúan ki kellene tölteni az alvási szokásokat, az étkezési szokásokat, a súly- és hosszúság adatokat. Ezt így visszamenőleg a 11. hónap felé elég túlzott elvárásnak tartom, értelme meg annyi mint a nullával való osztás. (Az elmúlt hónapokban többnyire a túlélésre hajaztam, és tényleg nem volt sem idő, sem energia a napló pontos vezetésére. Bízom benne, hogy ezt megértik gyermekeim, és nem fogjak majd számon kérni rajtam, hogy "Anya, hány grammos is voltam az öt hónapos születésnapomon?) De még ha a születésüktől kezdve szorgalmasan vezettem volna ezeket az adatokat, akkor is felesleges lenne tudni, hogy 7 hónaposan milyen alvási szokásai voltak a dednek. Egy szónál többet mond egy fénykép, ami történetesen pont a 7. hónap környékén készült.



Mi úgy tervezzük, hogy a babanaplókat a gyerekek a nagykorúvá válásával egyidőben kapják meg, addig elrejtjük valami bombabiztos helyre előlük.


Így hát maradunk az eredeti Gombos Edina-féle Babanaplónál, jövő héttől elkezdem vezetni, hogy az ikrek 18. születésnapjukon majd átadhassam nekik. Az ikrek 18. születésnapja 2029-ben lesz, a Blankáé 2027-ben. Bízom benne, hogy addig lesz hozzá erőm, energiám, vezetni.

P. S.: Akinek mégis tetszik a kék és rózsaszín babanapló, az jelentkezzen, féláron odaadom! :)

2012. november 9., péntek

Lekváros bukta

Heni buktareceptjén felbuzdulva Juci barátnőm irányítása mellett életem első buktáját sütöttem meg minap, és az eredménnyel is meg voltam elégedve.  Közreadom a receptet "Kezdők is elkezdhetik" jeligével.

Juci szerint a kelt tészta titka, hogy meleg (inkább langyos) hozzávalókkal dolgozzunk, és amikor a bukta tésztát göngyölítjük a lekvár behelyezésekor, úgy bánjunk vele, mint a kisbabával, gyengéden. :)


Hozzávalók:

0,5 l tej
75 dkg liszt
3 db tojás
1 csomag élesztő
"Kis só"
"Kis cukor"
12,5 dkg margarin
0,5 dl olaj
1 doboz sütésálló lekvár

1.) Az élesztőt elmorzsoljuk 2 dl langyos tejben, egy kis cukorral (kb. 2-3 evőkanál) majd egy kis időre lefedjük.
2.) A maradék tejet beletesszük az edény aljába, hozzáöntjük az élesztős tejet, a lisztet és 2 tojást. Kicsit sózzuk, kicsit cukrozzuk. :)
3.) A végén ráöntjük a felolvasztott margarint.
4.) Dagasztjuk a tésztát.
5.) Ha összeállt, és elválik az edény falától, akkor meleg helyre tesszük kelni.
6.) Ha megkelt, lisztezett gyúródeszkára öntjük, ujjnyi vastagságúra sodorjuk és kör alakokat szaggatunk belőle. (A kör nagysága attól függ, mekkora buktákat akarunk.)
7.) A kis kör-tésztákat kicsit megnyújtjuk, beletesszük a sütésálló lekvárt, és megformázzuk a buktákat, óvatosan.
8.) A tepsit kizsírozzuk, és beletesszük a kész buktákat nem szorosan egymás mellé, mert még fog kelni.
9.) Olajjal és 1 egész felvert tojással megkenjük a buktákat.
10.) Előmelegített sütőben 175 fokon (alsó-felső sütéssel) megsütjük.

Jó étvágyat!


2012. november 8., csütörtök

Könyvajánló - a szobatisztaságról

A 11 hónapos Nóra babám érdeklődik a szobatisztaság témájában, nevezetesen kézbe (szájba) veszi a Bilikönyvet.


Nem, Kedves Kétkedő Anyukák, nem kell megijedni, nem egy csoda-babáról van szó, aki majd egy évesen szobatiszta lesz (sőt, ír-olvas-számol), hanem a nővére által oly gyakran forgatott Bilikönyvvel ismerkedik, ahogy az a képen is látszik. Blanka nagyon szerette ezt a könyvet, gyakran kérte, hogy meséljem el neki, ebből kifolyólag sokszor olvastam neki Samuról, aki szintén kihívásokkal küszködött a szobatisztaság terén.


A könyvet Kati barátnőmtől kaptam, akinek a kislánya szinten "olvasgatta" ezt a művet a szobatisztaság érdekében. Eleinte kétkedve fogadtam, hogy ennek a kedves kis könyvnek bármilyen hatása lehet Blanka szobatisztaságára, de amikor a bilin a WC-n ülve - próbálkozva - Samut emlegette, már tudtam, hogy jó úton járunk.

A könyv Ranschburg Jenő ajánlásával került a magyar könyvpiacra, nála jobban megfogalmazni az ajánlást meg sem próbálom:



"Szeretettel ajánlom ezt a kis könyvet minden szülőnek, aki éppen mostanában tapasztalja, hogy gyermeke szobatisztaságra nevelése milyen kényes és sok-sok figyelmet igénylő feladat, és ugyanolyan szeretettel ajánlom azoknak a gyerekeknek is, akik éppen mostanában nem értik: mit akarnak tőlük a felnőttek -miért nem jó nekik minden éppen úgy, ahogy eddig, a maga természetes egyszerűségében, gond nélkül működött?"



2012. november 7., szerda

Sült tejberizs körtével

Nem hiszem, hogy a sült tejberizs a receptjének megírásával legendává lehet válni a szerzőnek, de azért jó esély van arra, hogy a finomság a család kedvencévé válik.

Ezt a körtés édességet sokszor szoktam elkészíteni azon egyszerű oknál fogva, hogy nagyon finom. Nem szól viszont mellette a sütés-főzés közben felhalmozódott edénymennyiség (külön a tejberizsnek, a körtének, a krémnek, a felvert tojásfehérjének), tehát aki utál mosogatni és nincs mosogatógépe az neki se álljon. (Persze senkit nem akarok lebeszélni...)

Ezt az édességet amolyan "szüttyögősen" is el lehet készíteni, amíg várakozunk, hogy hűljön már ki a körte, a tejberizs, de igazából ezt a fajta főzőcskét én nem szeretem, ezért mindent forrón összekeverek, ahogy a recept írja, csak azt a részt nem veszem komolyan, hogy "hagyjuk kihűlni". Minek? Úgyis a sütőben újra összemelegednek, nem? :)

A másik nagy eltérés az eredeti recepthez képest az, hogy én felhasználom a tojás fehérjéket is, míg az eredeti recept nemes egyszerűséggel nem szól arról, hogy mihez lehet kezdeni a tojás fehérjékkel. (Tedd félre!) Nem látom értelmét kihagyni a tojás fehérjét ebből a történetből.

A történeti hűség kedvéért itt az eredeti recept: a Mindmegettéről.

Én azért kicsit másként készítem el, mások az adagok (magyarán dupla adag), és a műveleteket is felgyorsítom. Ha már a fél konyha edényzetét használatba veszem az elkészítéshez, akkor legalább normális adag legyen, nem?

Azt nem mértem le stopperrel, hogy így mennyi idő alatt készült el, de biztosan gyorsabban, ha közben nem kell malmozni, amíg hűl a cucc. Persze innen is van hova fejlődnöm, legközelebb stopperrel fogom lemérni mennyi idő kell az elkészítéséhez.

Itt van tehát az általam (kissé) átdolgozott recept! Bátran ajánlom minden édesszájúnak!







Hozzávalók 4 személyre:

  • 8 körte
  • 2 citrom leve
  • 20 dkg cukor
A tejberizshez:
  • 1 l tej
  • 20 dkg rizs
  • 2 evőkanál cukor
A krémhez:
  • 5 dl tej
  • 4 tojás
  • 10 dkg cukor
  • 2 csapott evőkanál liszt

A forma kikenéséhez:
  • diónyi vaj
  • zsemlemorzsa
A tetejére:
  • 8 mézes puszedli

Elkészítés:

A körtét meghámozzuk, magházát kivágjuk, húsát negyedeljük, citromlével meglocsoljuk, nehogy megbarnuljon. A cukorral és a két citrom levével felforraljuk a vizet, majd beletesszük a meghámozott, négybe vágott körtéket. Kis lángon 10 perc alatt félpuhára főzzük a körtéket, majd a levében hagyjuk kihűlni.
Közben elkészítjük a tejberizst, a tejet felforraljuk, a rizst bele szórjuk. Gyakran megkeverjük, 25 perc alatt készre főzzük, a végen hozzáadjuk a cukrot.
A tojás sárgákat a cukorral és a liszttel simára keverjük, hozzáadom a felforrósított tejet, és krémet főzök belőle. Utána összeforgatjuk a rizzsel és a tojás fehérjék kemény habjával.
A sütőt 200 fokra (gázsütő 3. fokozat) előmelegítjük. Kivajazunk egy tepsit, meghintjük zsemlemorzsával, a massza felét belesimítjuk, a lecsöpögtetett körtéket rárakjuk, és a maradék rizzsel betakarjuk. A tetejére reszeljük a mézes puszedlit. A sütőben kb. 10 perc alatt megsütjük.