A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iskolai fotó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iskolai fotó. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 7., csütörtök

Blanka és barátnői

Blanka a második osztályt már a szepetneki Királyi Pál Általános Iskolában kezdte 2017. szeptemberében. 

Blanka

























Az iskolai fényképezés alkalmával az ikrek is átvonultak az iskolába, hogy szokják a helyet, hiszen nemsokára ők is ott kezdik meg elsős tanulmányaikat.

Nóra, Blanka, Ágoston























A kezdeti beilleszkedési nehézségek után Blanka megtalálta az új osztálytársai között is új barátnőit. Tudom, hogy a barátságért nem lehet/kell köszönetet mondani - mivel az vagy van, vagy nincs, erőltetni értelmetlen - én mégis megköszönöm Blanka kis osztálytársainak, hogy befogadták a már jól működő kis közösségükbe Blankát. 

Külön köszönet Grétinek és Rékának, akik "régi" barátnők voltak már amikor megismerték Blankát, mégis engedték betolakodni Blankát halkszavú párosukba.

Blanka és Gréti






















Blanka és Réka
























Köszönet Petrának, aki meg tudja mutatni a sokszor szeleburdi Blankának, hogyan viselkednek a komoly nagylányok, és aki írásban tett tanúbizonyságot örök barátságáról.

Blanka és Petra























Köszönet Dorottyának, a céltudatos kis leveleiért, aki ha valamit el akar érni, akkor pont olyan bociszemeket tud mereszteni, mint Blanka. És persze véghez is viszik, amit együtt akarnak...

Blanka és Dorottya



























„A barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, "csendesen" meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen ott van!” Hofi Géza 



2017. április 11., kedd

Blanka iskolai fotója

Én tényleg nem tudom, hogy pontosan mikor nőtt meg ez a 2900 grammos és 49 cm-es születési hosszal világra jött kislány, de tény, hogy már iskolás, elsős. Mindig is bájos volt, és ahogy már túl van a babás korszakon, a kisgyermekes éveken, "nagylányosodik", de továbbra is nagyon szépnek látom (mint minden anya a saját gyermekét, és ez így van jól). 


Szerencsére nemcsak a külcsín, de a belbecs is rendben van Blankánál, végtelenül kedves és jószívű. Legutóbb akkor csalt könnyeket a szemembe, amikor a nyalókára összegyűjtött zsebpénzén nekem vásárolt nyakláncot egy előző napi káresemény (három darab nászajándékba kapott pezsgőspohár eltörésének) kárpótlásául. 

Mielőtt szentnek állítom be, az is hozzátartozik a jellemzéséhez, hogy néha rossz napja van (melyikünknek nincs?), és a legalkalmatlanabb helyeken (uszoda) tör rá egy kis hiszti. Mivel én Nóra révén már fekete-öves hisztikezelő vagyok, nem esem kétségbe, és tudom, hogy hamar el fog múlni, ilyenkor az idő nekem dolgozik.

Sokszor eszembe jut, hogy néhány év múlva, amikor majd a gyerekek olvassák ezt a blogot (mert mi másért dokumentálnám a jövőnek az életünket?), mennyire más dolgok kerülnek akkor előtérbe... Hol van például már Ágoston szeparációs szorongásaBlanka óvodakezdésehajvágási akciója, Nóra Zalai Hírlapos szereplése...

Kedves Blanka! Ha majd olvasod ezt a bejegyzést, tudd, hogy gyönyörű vagy, kedves, és nagyon szeretünk!