Soha nem akartam a tökéletes háziasszony látszatát kelteni (kaptam én már kettest magamtól süteményre) a blogon található receptek is gyakran tükrözik, hogy nem a főzés/sütés a fő profilom, de szerintem a kudarcokból lehet csak tanulni, ezért megosztom mai tapasztalatomat.
Nem keresek mentségeket, hogy miért nem sikerült ez a süti, mindenki vonja le a tanulságokat magának.
A Facebook-on osztották meg ennek a habos csodának a receptjét, amivel gondoltam, megpróbálkozom a vasárnap délelőtti húsz percnyi szabad időmben. Motivált az az 58 darab babapiskóta, ami már több hónapja csak foglalta a helyet a polcon, úgy terveztem, ma megszabadulok tőlük egy habos csodasütemény formájában. Természetesen a babapiskótán kívül szinte semmilyen más hozzávaló nem volt itthon, ezért még Életem Párját elugrasztottam a boltba is a tetemes mennyiségű habtejszínért, étcsokiért, aki látva a habos csoda fényképét meg volt győzve a sütemény elkészítésének halaszthatatlanságáról.
Egyszer láttam a neten egy olyan oldalt, ahol megmutatták, milyen a kép szerint a recept, és milyen az, amikor kezdő háziasszonyok próbálkoznak vele. Nem is tudom, hogy ez most miért jutott eszembe... :)
Nos, a recept szerint így kell kinéznie a habos csodának:
A lehangoló valóság ezzel szemben*:
1.) A recept szerinti 40 db babapiskóta helyett mindössze 10 kellett, mivel csak egysorosan tudtam lerakni a babapiskótákat, mert elfogyott az olvasztott csoki, amivel bekenhettem volna őket.
2.) A krém is csak arra lett elég, hogy bevonjam vele az egy sornyi babapiskótát.
3.) "Tálaláskor" az olvasztott csoki leragadt a tortaforma aljára, és csak szétesve lehetett kivenni a "tortaszeletet" négy-öt darabban.
4.) A babapiskóta három óra múlva is kemény maradt.
Az eredeti cél (hogy elfogyjanak a babapiskóták) nem valósult meg, a drága étcsokoládé és a több, mint 6 dl tejszín pazarlás volt, főleg, hogy az egész - nagy valószínűséggel - a biokukában fog kikötni.
*Ne nagyon röhögjetek, pls.
