2016. július 24., vasárnap

Bikal - harmadszor

Először 2014. májusában voltunk Bikalon az Élménybirtokon,  és annyira tetszett, hogy ugyanabban az évben megismételtük.

Idén a szállásunk egy középkori lakosztályban volt (kovácsműhely), amelynek padlózata is régi(es), és Blanka szerint nem fejezték be a szobát, mert kilátszott a tégla. Nekem ez nagyon tetszett.








Új kemence is készült azóta, amióta legutóbb ott jártunk:


A gyerekeknek továbbra is az egyik legnagyobb élményt a fürdőzés jelentette:





Továbbra is lenyűgöző számomra a középkori birtok a hozzá tartozó minden kiegészítővel:










 




A lovagi torna nagyon tetszett a gyerekeknek, Blanka a magyar vitéznek szurkolt, Nórika az olasznak. Ágoston  nem nyilatkozott.












Az állatok (hattyúk, szamarak, libák, stb.) megtekintése (zargatása) mindig bejön a gyerekeknek:








 

A marokkói fürdő megtekintése és kipróbálása nagy élményt jelentett nekünk is (két éve készültünk rá). Ebbe a fürdőbe tilos a 14 alatti korosztálynak a bemenetel, viszont arra az időre (2 óra) foglalkozás volt a gyerekeknek, ahol lovacskát készítettek, felkészülve az esti lovagi tornára.








 Ismételten, bátran állíthatom, hogy jól éreztük magunkat Bikalon!





2016. június 30., csütörtök

Segítség, macskatulajdonos lettem!

Világéletemben kutyapárti voltam, egészen 2016. június 27-ig, amely dátumot ezennel piros betűvel írok fel a nem létező memoáromba.



Az állat etetése prágai sonkával


A véletlenek rendkívül szerencsétlen összejátszása folytán családunk bővült egy cicával, amely először a Ribizli nevet kapta Blankától. Az állatorvosi látogatás után kiderült, hogy a macska kandúr, és Blanka szerint a Ribizli lánynév. Már a hazafelé vezető úton megtörtént az átnevezés, mely szerint a macska legyen Thomas O’Pamacska a híres Macskarisztokraták kóbor fiúmacskája után.



Állatorvosi rendelésre várva

Túl vagyunk tehát az első állatorvosi látogatáson, ahol kiderült, hogy a cica maximum öthetes fiúmacska, szerencsére nem bolhás, és megtörtént a féregtelenítés is. Legközelebb három hónapos korában visszük oltásra.


Ribizli Thomas O’Pamacska a meglévő 9 életéből kettőt rögtön elhasznált akkor, amikor az óvatlan gyermekeim kezéből kiugrott, és átruccant Bagirához, a szomszéd kutyához. Túlélte.

Blanka persze hétfő óta átszellemült arccal hirdeti, hogy a kívánsága valóra vált, van cicánk...


Természetesen a rövidtávon gondolkodó gyermekeim a macskabeszerzés után nem mérték fel, hogy ugyan mit fog csinálni az állat addig, amíg mi elmegyünk nyaralni (nem, nem visszük magunkkal!!!).

Természetesen mi felnőttek, szülők sem tudjuk, hogy ugyan kire bízzuk rá a cicát a nyaralás idején… Örömmel fogadunk minden ötletet! Macskapanziók jelentkezését várjuk! 



2016. június 7., kedd

Blanka ballagása az óvodából - 2016. június 3.

Blanka óvodás évei hamar elrepültek, a durcás angyalkából egy szempillantás alatt nagylány lett. Szinte hihetetlen, mennyi változáson ment keresztül óvodás évei alatt, mennyit fejlődött, nőtt. Évvesztes lévén négy évig járt a Pipitér Óvoda Nagyrác utcai intézményébe, szerette óvó nénijeit, dadusait, a csoporttársait, a kiscsoportosokat, és szerintem őt is szerette ott mindenki. 





















Blanka ezekkel a "köszönöm-mondatok"-kal búcsúzott el az óvó néniktől, dadus néniktől:
  • Köszönöm Erzsi néni, hogy mindig meg engeded masszírozni a hátad!
  • Köszönöm Viki néni, hogy mindig olyan kedvesen bántál velem!
  • Köszönöm Jutka néni, hogy segítesz leteríteni az asztalokat!
  • Köszönöm Erika néni, hogy mindig megölelsz!


























2016. június 3., péntek

Az ölelés



"Van egy gyógyszer... nagyon különleges. (...) Minden benne van. Amire szükséged van. Gyógyír mindenre. Egyszerre szeretet, bizalom, hit, erő, gyengédség... nincs jobb orvosság a világon. Minden benne van, ami az élethez kell. A boldog, felszabadult élethez. Adagolása nincs korlátokhoz kötve, sőt, az a legjobb, ha minél többet kapsz belőle naponta. A legtökéletesebb orvosság... mellékhatások nélkül. Úgy hívják: ölelés."
Csitáry-Hock Tamás